A nemzetközi gazdasági szervezetek, egyetemi kutatók
világában egyre több szó esik a nyerészkedés, a „greedflation” jelenségről –
írja a Magyar
Nemzet. Egyre többen hangoztatják, hogy valójában egy „ár-ár”, vagy másként
egy „profit-ár” spirál alakult ki, azaz a növekvő árakra hivatkozva
indokolatlan áremelések következtek, melyek valójában profitérdekeket
szolgáltak, különösen azokon a piacokon, ahol nincs erős versenyhelyzet.
Európai Központi Bank
2023 év eleje óta nyíltan beszél a vállalati profitok okozta inflációról. Philip R. Lane, az EKB igazgatótanácsi tagja februárban egy
Reuters-interjúban ismerte el a túlzott céges nyerészkedés inflációt felhajtó
hatását.
Az EKB-igazgatótanácsi tagja, Fabio Panetta is nyilatkozott
a céges nyerészkedésről a New York Times-nak. A közgazdász szerint immár
nemcsak egy ár-bér spiráltól, hanem inkább profit-ár spiráltól kell tartani. Szerinte
2022 negyedik negyedévében ezek a tényezők fele-fele arányban okozták az
inflációt.
Panetta emlékeztetett, hogy a cégek három okból emelhetik az
áraikat:
- a költségek növekedése miatt,
- az általuk várt jövőbeli költségnövekedésre készülve,
- mert piaci helyzetüknél fogva ezt megtehetik.
Christine Lagarde márciusban egy frankfurti konferencián úgy
fogalmazott, hogy eddig a reálbérek jelentősen csökkentek, miközben a cégek
haszonkulcsai a legtöbb szektorban bővültek. Az EKB elnöke szerint ezen profitnövekedések mögött részben az állt, hogy a nagyvállalkozások a fogyasztói
keresletet „tesztelik” a nagy, a költségszintek növekedését meghaladó
áremelésekkel.
Ezzel együtt nem az EKB volt az egyetlen nemzetközi
szervezet, amely a spekulációt azonosította az áremelések mögötti egyik döntő
tényezőként.
Nemzetközi Valutaalap
2023 júniusában a szervezet három kutatójának tanulmányát tette közzé. A szerzők az
euróövezetet vizsgálva kimutatták, hogy a 2022 első negyedéve és 2023 első
negyedéve közötti áremelések mindössze 40 százalékát magyarázta az importárak
növekedése, miközben a céges nyereségek közel az áremelések felét (45 százalék)
okozták.
A kutatók szerint
a fő nyertesek azon ágazatok nagy cégei voltak, amelyek hasznot tudtak húzni a nemzetközi nyersanyagár-növekedésből.
A valutaalap szakértői számokkal igazolták, hogy a drágulás
a bányászatban és a közművek terén volt a legnagyobb, de szintén jelentős volt
az építőiparban, a mezőgazdaságban, a gyártásban, valamint a személyes
találkozásokra épülő szolgáltatásoknál. Az IMF kutatói is hangsúlyozták, hogy a béreknél gyorsabban nőttek a profitok.
A nemzetközi lapok is foglalkoztak a jelenséggel
2023 júliusában a Business Insider nevű lap is kiemelte, a
nyereségek elsősorban a kereskedelmi, élelmiszer- és utazási ágazatokban lőttek
ki.
A Financial Times 2023 március végén egy írásban arra hívta
fel a figyelmet, hogy a vállalatok a magasabb input költségeket áthárították a
fogyasztóikra, és aztán továbbmentek: a haszonkulcsok rekordmagasságokat értek
el.
Ezt azzal támasztja alá, hogy
a tavalyi évben a legnagyobb európai cégek 15, a legnagyobb brit vállalkozások pedig 18 százalékos bevételarányos bruttó profitra tettek szert.
A szerző szerint némi időre volt szüksége a jegybankároknak
és a döntéshozóknak, akik kezdetben egy potenciális ár-bér spiráltól tartottak,
hogy észrevegyék, mi zajlik.
A Wall Street Journal 2023 májusában szintén közölt a
nyerészkedésről egy írást „Miért ilyen ragadós az infláció? A vállalati
nyereségek miatt lehet” címmel. A szerző az EKB közgazdászaira hivatkozik, akik
szerint 2022 második fél évében a profit húzta infláció nagyobb mértékű volt,
mint a bérek okozta infláció.
Egyesült Államok
A Biden-adminisztráció is azonosította a jelenséget, és
fellépett a céges nyerészkedés ellen. Különösen a nagy olajcégek és a nagy
gyógyszercégek túlhatalmától igyekeztek megvédeni az amerikai fogyasztókat.
Bidenék emellett az úgynevezett „junk fees”, azaz a „lehúzós
költségek” ellen egy dedikált intézkedéssorozattal léptek fel. Ezek azok a
költségterhek, amelyek rejtetten vagy „váratlanul” felmerülnek egy vásárlás
során.
