Az euró bevetése továbbra is foglalkoztatja a kormányt és a
magyar lakosságot, ezért sem lehetett megkerülni a kérdést a beszélgetésen. Varga
Mihály szerint politikai szempontból is több előnye lenne a közös európai fizetőeszköz használatának, jól felfogott érdekünk, hogy az euró bevezetésének feltételeit mihamarabb teljesítsük. Más kérdés, hogy a pénzügyminiszter szerint azonban nem célszerű abban reménykedni, hogy az euró bevezetése valamennyi gazdasági problémát megoldja. Az euró bevezetéséhez szükséges feltételek folyamatos teljesítésére eddig az eurózóna vezető tagállamainak szinte mindegyike képtelennek bizonyult.
Egyúttal látunk példákat arra is, hogy egyes országok nem készültek fel megfelelően az euróövezethez történő csatlakozásra, így náluk az euró komoly sérülékenységi problémákat okozott – fejtette ki a miniszter. Fontos tehát szem előtt tartanunk, hogy nem az euró teremti meg az erős gazdaságot, hanem az erős gazdaság teremti meg az euró lehetőségét – tette hozzá.
Az Eurobarometer ez év januári felmérése
szerint egyébként a magyar lakosság 72 százaléka szimpatizál az euró bevezetésével.
Július elején a Napi.hu is megírta, hogy a magyarok
mindössze 24 százaléka szerint áll erre készen az ország, de a lakosság mindössze
25 százaléka utasítja el a közös európai fizetőeszközt.
Matolcsy György júliusban ugyancsak megerősítette, hogy
kötelező bevezetnünk az eurót, csakhogy lehűtötte a kedélyeket azzal, hogy ezt
csak akkor lehet megtenni, hogy ha Magyarország eléri az Európai Unió átlagos
fejlettségi szintjének nagyjából 90 százalékát, akkor már felkészült lesz rá – mondta a jegybankelnök. Szerinte ez 2030-ra lehetséges, előtte
bevezetni felelőtlenség lenne.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben úgy
fogalmazott,
vannak érvek az euró bevezetése mellett, az ellene szóló érvek viszont meghaladják azokat.
A miniszterelnök szerint a tapasztalatok azt
mutatják, hogy az euróbevezetés lassítja a felzárkózást.
A magyar gazdaságpolitikának a saját problémáira kell koncentrálnia
Nem azért kell euró, hogy stabilabb legyen egy ország, hanem
azért kell stabilizálni, hogy az euró kérdésével érdemben foglalkozhassunk – fogalmazott a fesztiválon Varga Mihály. A közös valuta hátrányaként említette
az önálló monetáris politika feladását és azt, hogy az EKB döntéseit elsősorban
a magországok szempontjai, a francia, német, holland, olasz szempontok alapján
hozza meg, Magyarország a perifériára kerülhet.
Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris
Tanácsának tagja, a beszélgetés másik résztvevője ehhez hozzátette:
most nagyon messze kerültünk az euróövezeti csatlakozástól, mert még a maastrichti kritériumokat sem tudjuk teljesíteni.
Az MNB hivatalos becslése szerint a csatlakozás valamikor a
2030–as évtizedben következhet be – jegyezte meg.
A Demokratikus Koalíció árnyék-pénzügyminisztere, Bodnár
Zoltán szerint Orbán Viktor a kívülmaradással igyekszik megőrizni azt a
szabadságot, amit kétségtelenül a forint léte jelent. A forint folyamatos
leértékelésével, az árfolyam manipulálásával lehet a költségvetés helyzetét
befolyásolni – mondta az ATV
Híradójának.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője viszont úgy
fogalmazott, hogy „2016-2018 között viszonylag közel voltunk ahhoz, hogy
bevezessük az eurót”.
Varga Mihály most hétvégén azt is elmondta,
akik csodaszerként tekintenek az euróra, nincs igazuk, a gazdaságpolitika minősége számít.
Hozzátette, most az van napirenden, hogy két válság után hogyan
tudják a gazdaság egyensúlyi pozícióját a leggyorsabban megteremteni.
