A szakemberek az árasztás nélküli rizs termesztéstechnológiájának
fejlesztését kutatják, hogy a termesztés ne korlátozódjon azokra a terepekere,
ahol jelentős mennyiségű víz található, mert jelenleg a rizs a rendkívüli
mennyiségű vizet igénylő árasztásos technikával termeszthető. Normál esetben 1
kg fehér rizs előállításához 5000 l vízre van szükség, árasztás nélküli technológiával
viszont ez a mennyiség legalább 50 százalékkal csökkenthető.
A technológiának közsöhetően ráadásul nemcsak a termesztés
vízigénye csökkenthető, hanem a sekély, mocsaras körülmények között egyébként
nagy mennyiségben felszabaduló metán kibocsátása is. Ez a klímaváltozást
nagyban befolyásoló hatás világszinten jelentős problémának számít.
Elsősorban a növények genetikai háttere felől közelítjük meg ezt a feladatot, ami azt jelenti, hogy hazai és nemzetközi partnereinkkel a rizs szárazság- és hidegtűrésének fokozásán dolgozunk. Ennek eredményeként az elmúlt években két új rizsfajta is született a kezeink között. Az egyik az SZV Szellő, ami egy rendkívül hosszú szemű fajta, nagyon jó főzési tulajdonságokkal, a másik pedig az SZV Tünde, amely a mi körülményeink között is kiemelkedő, akár 10 tonna/hektáros termésre képes
– hangsúlyozta Jancsó Mihály, a MATE Környezettudományi
Intézetéhez tartozó kísérleti telep tudományos munkatársa.
A napi munkába a precíziós eszközöket, így a drónokat is bevonják.
A növényállomány egységességét és tápanyagellátottságát vizsgálják drónokkal,
másfelől pedig különböző anyagokat, növényvédőszereket juttatnak ki a
területre. Utóbbi a rizs esetében azért kiemelten fontos, mert a növények a
termesztési időszak nagy részében árasztott körülmények között vízben állnak,
amelyben bármilyen más kisebb-nagyobb gép jelentős taposási kárt okozna.
A rizs a nemzetközi kapcsolatok terén is egy jó hívószó. És mivel Magyarország a mai napig a rizstermesztés északi határának számít Európában, területeink tulajdonképpen egy nagy nyitott szántóföldi laboratóriumként is értelmezhetők
– mutatott rá a szakember.
Az intézmény a hasonló klimatikus körülmények között dolgozó
országok közül folyamatos kapcsolatban van például Chile kutatóival és
nemesítőivel. Legfontosabb partnerországuk pedig a Fülöp-szigetek, amellyel a
rizstermesztésen és az öntözésen túl napjainkban már az oktatásra és számos más
tudományterületre is kiterjed az együttműködés.
