A januári 15 százalékos emelés után már 35 ezren jogosultak
havi félmillió forintot meghaladó ellátásra, miközben még mindig 23 ezer nyugdíjas próbál havi 40 ezer forintnál kisebb összegből túlélni. Ennek az az
oka, hogy a nyugdíjmegállapítás során mindig az előző év átlagkereseti
szintjéhez kell igazítani a nyugdíjakat – mondta az ATV-nek
Farkas András nyugdíjszakértő.
Ha az előző éveket felszorozzuk ezekkel az értékkövetési szorzókkal, ezek egyre magasabbak, hiszen emelkedett az utóbbi években a nemzetgazdasági nettó átlagkereset, emiatt az újonnan megállapított nyugdíjak sokkal magasabbak, mint a régebben megállapítottak.
A kormány reformjavaslata szerint az intézkedések
tervezésénél vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét
is, hiszen a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások várhatóan emelkednek.
A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály ezt nem
tartja megfelelőnek:
Ha belegondolunk, ma az egészségben eltöltött idő a férfiak esetében 61,5, a nők esetében pedig 62,8 év. Tehát, amire a mai nyugdíjkorhatár alatt eléri az ember ezt a nyugdíjkorhatárt, már krónikus betegségekkel, rendkívül sok örökölt vagy munkahelyi panasszal küzdenek.
Hasonlóan vélekedik az MSZP szakpolitikusa is, Korózs Lajos:
Sokkal inkább azzal kellene foglalkozni a kormánynak, ami
valóban előrébb vinné a gazdaságot: a hatékonyság növelésével a magasabb
hozzáadott értékű munkák Magyarországon való meghonosításával, a képzettség
emelésével, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel.
Frissítés! Cikkünkre reagált a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya is délután. Mint írták: az értesülés kacsa. A nyugdíjkorhatár emelése jelenleg nincs a kormány napirendjén.
