BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Drágul a bor, persze ezt is a magyarok érzik meg leginkább

Megjelentek a Budapesti Nagybani Piacon a legkorábbi hazai szőlőfajták, a fehér csemegeszőlőt kilogrammonként 1750 forintért kínálták. A belföldön termelt és értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára csaknem 8 százalékkal, 27,8 ezer forintra emelkedett hektoliterenként 2023. január–június között az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2023. augusztus 14. hétfő, 12:41

Az AKI PÁIR adatai szerint az itthon értékesített borok jobban drágultak, mint az
exportáru ‒ ami különösen a tokaji borok esetében volt kiugró. Az első
negyedévi 4 százalékos növekedés után csaknem 8 százalékos emelkedés volt
tapasztalható a belföldön termelt és értékesített borok feldolgozói
értékesítési árában – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet borpiaci
jelentésében.

A hektoliterenkénti ár 27 800, vagyis
literenként 278 forintot ért el. Ugyanakkor az oltalom alatt álló, földrajzi
jelzéssel ellátott borok (pl. tokaji) közül a fehérek feldolgozói értékesítési
ára közel 14 százalékkal, 25,5 ezer, a vörösöké és a rozéké pedig 5
százalékkal, 30 ezer forintra nőtt.

Az exportárakat átlagosan 2 százalékkal, hektoliterenként 28 200 forintra sikerült emelni az első hat
hónapban 2022 hasonló időszakához viszonyítva. Az oltalom alatt álló, földrajzi
jelzéssel ellátott fehérborok külpiaci értékesítési ára viszont nem változott
számottevően, 24 800 forint volt hektoliterenként, míg ebben a kategóriában a
vörös- és rozéborok 19 százalékkal drágábban, hektoliterenként 28 700 forintért
kerültek forgalomba a nemzetközi piacon.

Itthon jobban megy az áremelés

A tokaji fehérborok értékesítési átlagárát Magyarországon
nagyobb mértékben tudják emelni a borászok, mint exportpiacokra kerülő
termékeik esetében.

A belföldi eladásoknál e borokért éves alapon 26
százalékkal, hektónkként 146 600 forinttal kellett többet fizetni az első fél
évben, míg az exportáruk csupán 9 százalékkal emelkedett ebben az időszakban,
tehát hektoliterjét 82 400 forintért értékesítették.

Indul a szüret, megküzdöttek a gazdák az idén a gombával és a peronoszpórával
A korai érésű irsai olivér szedésével jövő héten megkezdődhet a szüret a Villányi Borvidéken. A nyár folyamán, a növényvédelemre a csapadékos időjárás miatt fokozott figyelmet kellett fordítani a termesztőknek. Bővebben >>>

A szintén oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott
vörös- és rozéborok közül az egriek belföldi értékesítési átlagára 17
százalékkal, 57 100 forintra emelkedett, míg exportáruk a tokajival ellentétben
ennél nagyobb mértékben, 21 százalékkal nőtt, így a hektónkkénti 65 ezer forint
magasabb, mint a belföldi ár.

Tokaj-Hegyalja borai kulcsszerepet játszottak eddig is és
játszanak a jövőben is a magyar bor exportsikereiben

Épp úgy, ahogy az itteni borfesztiválok népszerűsítik az e
területről származó borokat a fogyasztók körében – fogalmazott a XVIII.
Tolcsvai Borfesztivál megnyitóján Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért
és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A magyar borfogyasztó lokálpatrióta, a nálunk elfogyasztott bor több mint 90 százaléka hazai. Ezt az érzelmi kötődést kell kihasználni annak érdekében, hogy mindez továbbra is így maradjon. A fiatalokat meg kell nyerni a kulturált borfogyasztásnak, ami több tízezer termelő és családja jövőbeli megélhetését is szolgálja Magyarországon

– mondta az államtitkár. 

Az Európai Unióban Magyarország a 7. legnagyobb bortermelő,
így nem lehet más célunk, mint hogy ennek a pozíciónak megfelelő piaci rangért
dolgozzunk valamennyien, közösen – tette hozzá Feldman Zsolt.

Jó hírt kaptak a borászok: nem emelkedik a borosüvegek termékdíja
Az agrártárca szerint kedvezőbb hulladékkezelési díjakkal segíti a kormány a szőlő-bor ágazatot. Bővebben >>>
Economx
Economx

Ez is érdekelhet