A Magyar Alvás Szövetség a Koppenhágai Egyetem nemzetközi
alváskutatását értékelte közleményében. (OS)
Eszerint a dán tudósok mintegy 7,41 millió éjszakai alvást
követtek nyomon és megállapították: még a melegebb éghajlatú földrajzi zónákban
is kevesebbet alszanak az emberek, és nehezen tudnak alkalmazkodni az alvási
hőmérséklet mérsékelt emelkedéséhez is.
A világméretű melegedés emelkedésével az egy főre jutó alvás mennyisége jelentősen csökken, évente körülbelül 44 óra alvásba kerül, az alváshiányos éjszakák száma 13-15 éjszakával nő, aminek élettani következményeit nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
A pusztító megrázkódtatások mellett, mint az aszályok és az árvizek, az éghajlatváltozás olyan terheket rónak ránk, amelynek alvásmegvonási
következményei egyre súlyosabbak; új krónikus stresszforrás alakul ki, amely az
egészségünket veszélyezteti. Ezek a terhek a Föld hőmérsékletének emelkedésével
várhatóan növekedni fognak. Ha a szén-dioxid-kibocsátás nagyjából a jelenlegi
szinten marad, akkor a század végére évi 50 óra alvást veszíthetünk el.
Az éghajlatváltozás okozta alvásveszteség nem a jövőről szól, ezt már ma is szenvedjük
– hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség
elnöke. Hozzátette, a jó alvás elengedhetetlen része az általános egészségnek. Enélkül
számos egészségügyi probléma fenyeget, a hangulati rendellenességektől és a
szívproblémáktól kezdve az elhízásig és a cukorbetegségig számos káros
következménye van. Ezért is fontos a jó éjszakai pihenés.
