Legyen közös nemzeti minimum, hogy Magyarország elutasítja
az új GMO technológiákat is – mondta Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének
tagja, Érd alpolgármestere, sajtótájékoztatóján. Közlése szerint pártja e témában ismét benyújtja határozati javaslatát az Országgyűlés elé.
Az ellenzéki politikus felidézte: az Európai Bizottság egyik
júliusi jogszabály-tervezete szerint kivonnák a jelenlegi szigorú, környezeti
és egészségügyi engedélyeztetési eljárásokat tartalmazó GMO-szabályozás hatálya
alól az új géntechnológiákat.
A javaslatban az európai agrár- és vegyipari multik érdekei tükröződnek vissza
– mutatott rá. Tetlák Örs felhívta a figyelmet arra, hogy
a megengedő szabályozás elfogadása esetén a nagy multicégek kezébe kerülne a vetőmagok feletti ellenőrzés, amely hátrányos a termelőkre és a fogyasztókra, csökkenti a szabad választás lehetőségét.
Magyarország jelentős vetőmagexportőrként, komoly
növénynemesítő hagyományokkal rendelkező országként továbbra is a
GMO-mentességben érdekelt – húzta alá. Közlése szerint a kormánytöbbség korábban nem támogatta,
hogy a parlament elé kerüljön az LMP azon javaslata, „amely kimondta
volna, hogy Magyarország kifejezetten nem támogatja az új GMO-k kivonását a
hatályos szabályozás alól".
Az LMP szerint álláspontjuk elfogadása közös nemzeti ügy:
azzal egyértelmű üzenetet küldhet Magyarország az európai döntéshozóknak, hogy
élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-önrendelkezési kérdésekben nem ismerünk
kompromisszumot – hangoztatta az ellenzéki politikus.
Mit is akar az Európai Bizottság?
A testület jogszabályjavaslata az új génmódosított
növényeket két kategóriába sorolja, és két különböző eljáráshoz köti azok
felhasználását, forgalmazását.
- Az első kategóriába sorolt növényeket teljes
mértékben kivenné a jelenlegi GMO szabályozás alól. Ezen növények környezetbe
történő kijuttatását a javaslat szerint semmiféle kockázatértékelés nem előzné
meg, és jelölés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba. - A második kategóriába tartozó növények engedélyezésénél számtalan
könnyítést vezetne be, például sokkal kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne
szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k
esetében.
Mindezeken túl bizonyos növények esetén semmiféle utókövetésre sem
lenne szükség, így a jövőben arra sem derülne fény, hogy van-e bármilyen káros
hatása az adott terméknek – írták.
A közlemény szerint az is fontos, hogy a javaslat nem teszi lehetővé a tagállamoknak a saját döntést arról, akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem.
Ez
azért is meglehetősen érzékeny kérdés Magyarország számára, mert 2015-ben,
éppen hathatós magyar közbenjárás eredményeként sikerült elérni az EU GMO
irányelvének módosítását, annak érdekében, hogy a tagállamok saját maguk
dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem.
A jelenlegi javaslat ezt a vívmányt újra elvenné a tagállamoktól - tették
hozzá.
Az utóbbi években megjelent új géntechnológiai módszerek,
például a génszerkesztés segítségével szinte bármilyen GMO-t létre lehet hozni.
Azaz laboratóriumi eszközökkel célzottan lehet belenyúlni a növényi genomba. E
technikákat a kutatásban, fejlesztésben számos területen alkalmazzák, az
egészségügytől az iparon át a mezőgazdaságig. Belföldön is számos ilyen kutatás
folyik kutatóintézetekben, egyetemeken és magáncégeknél.
Az Agrárminisztérium szerint a rendeletbe olyan garanciákat
kell beépíteni, amelyek biztosítják az NGT termékek megfelelő jelölését, nyomon
követését és lehetővé teszik az ökológiai gazdálkodásból való kizárásukat. A fogyasztók választási szabadságának biztosítása is csak a kötelező jelölés
fenntartásával érhető el. Ezért sem hagyható, hogy az új génkezelési
eljárásokkal létrehozott termékeket mindenféle előzetes vizsgálat és
engedélyezés nélkül lehessen forgalomba hozni.
A GMO-mentes magyar stratégia tehát nem változik. Az európai uniós szintű tárgyalások megkezdődtek, ahol Magyarország továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározottakért, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért
– írta korábbi közleményében a szaktárca.
Keressük a boltokban a GMO-menteset?
Úgy gondolnánk, sokan egy kalap alá veszik a bio és a nem
génmódosított termelésből származó, azaz GMO-mentes termékeket és akinek fontos
az egyik, automatikusan fontos a másik címke is. A Szinapszis Piackutató és
Tanácsadó korábbi felmérése alapján azonban kiderült ez a legkevésbé sincs így:
- a megkérdezettek mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy,
hogy minden esetben figyel a bio és a GMO-mentes kitételre is vásárláskor; - 17
százalékuk pedig azt mondta, ahhoz minden esetben ragaszkodik, hogy legalább az
egyik elvárásnak megfeleljen a kosárba kerülő termék.
A válaszadók 71 százaléka egyetértett abban, hogy a génmódosított
alapanyagot nem tartalmazó élelmiszerek egészségesebbek, de csak a résztvevők
19 százaléka tartja ezt annyira fontosnak, hogy minden esetben ezt preferálja
vásárláskor, ha a választék engedi. A megkérdezettek 42 százaléka úgy
nyilatkozott, figyel a GMO-mentességre, de nem mindig.
A génmódosítás számos előnnyel járhat
Abonyi Orsolya szerint például, ha ennek köszönhetően egy
növényfaj ellenálló lesz bizonyos kártékony rovarokkal, bogarakkal szemben, és
emiatt nem szükséges peszticidek, növényvédőszerek használata, az mindenképpen
pozitív hozadéknak tekinthető. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy
a tudomány még nagyon megosztóan vélekedik erről a kérdéskörről.
Rettegni semmiképp sem szükséges, de sosem baj, ha pontosan
ismerjük azokat az élelmiszereket, amiket elfogyasztunk, a helyi, például
piaci, kistermelői beszerzési formák ebben is segítséget jelenthetnek – mondta a dietetikus a Napi.hu-nak.
A környezettudatosság szempontjából nem elhanyagolható a
fenntarthatósági (fair trade) aspektus, valamint az, hogy honnan származik az
adott élelmiszer. Ezek fontosabb tényezőknek bizonyultak a megkérdezettek
számára annál, hogy bio vagy GMO-mentes-e az adott termék.
