Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák szerint már
Észak-Magyarországon is 1600 forint fölé kúszott az átlagos fizikai órabér, a
többi régióban 1700-1900 forint között alakul ez az érték. Közép-Magyarország
és a főváros továbbra is kiemelkedik ebből a mezőnyből: itt az órabérek átlagos
nagysága már a 2500 forintos szintet közelíti.
A közlemény idézte Hamrák Viktort, a Trenkwalder
szolgáltatási igazgatóját, aki elmondta,
az átlagos órabér-növekedés 19 százalékos szintje azt jelzi, hogy még a második negyedévben is csökkentek a reálbérek: júniusban ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal továbbra is kevéssel 20 százalék feletti inflációt mutatott ki az előző 12 hónapra.
Véleménye szerint bár 2023 egészére valószínűleg csökkenő reálbért fog
kimutatni a statisztika, a harmadik negyedévtől már újból javulhat majd a
fizikai dolgozók keresetének vásárlóértéke – fogalmazott a szakember.
Arra is kitértek, hogy az év elején még számos cégnél tetten
érhető volt, hogy igyekeznek késleltetni a béremelést, mára azonban a munkaerő
megtartása érdekében szinte minden vállalat lépett ezen a téren. A reálbérek
korábbi szintjének fokozatos eléréséhez viszont további lépésekre van szükség
az év hátralévő részében. Ennek az éves szinten nagyságrendileg 25 százalékos
béremelésnek a kigazdálkodása azonban már igen sok munkáltatónak okoz komoly
fejtörést.
A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezető béradatait vizsgálta meg.
A 700 ezer és 1 millió forint
közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés
mértéke 2023 második negyedévében átlagosan 11 százalék volt az előző év
hasonló időszakához viszonyítva - írták.
Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a
közleményben megjegyezte,
a szellemi munkát végző középvezetők körében az átlagbérek növekedése egyelőre jelentősen elmarad az infláció mértékétől.
Ebben
a körben (különösen ott, ahol munkaerőhiány tapasztalható) a vizsgált
időszakban megnőtt azok száma, akik munkahelyváltással igyekeztek nagyobb bérnövekedést
elérni. Ezt jelzi az is, hogy az elemzett mintában egy év alatt 2-ről 5
százalékra nőtt a kilépések száma.
