Az EU átlagában 65 éves életkorban – a pandémia miatti csökkenést is beszámítva – a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év. Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő
20-21 évig nyugdíjas (a nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba
vonulása korcentruma 61-62 év körül ingadozik, a férfiaknak meg kell várniuk a
nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet) – írja a nyugdijguru.hu.
Magyarországon a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, a nők
87 százaléka éli meg.
A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött
idő, miután az időskorban várható további élettartam is emelkedik – ezt
tartósan nem ingatja meg a koronavírus pandémia hatása sem, és remélhetőleg
semmilyen módon nem töri meg az orosz-ukrán háború –, így az y generációnak és
a náluk is fiatalabb z és alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy
negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.
Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet.
Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők,
továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt
született finn és máltai férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a
nyugdíjkorhatár.
Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy
magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy
65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé.
A 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást,
köztük Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország,
Olaszország, Portugália, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Bulgária).
Ezt javasolja az EU Magyarország számára is a 2025-re
vállalt nyugdíjreform egyik érdemi tényezőjeként.
- Spanyolországban 2027-től,
- Belgiumban 2030-tól,
- Németországban 2031-től 67 évre,
- Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9
hónapra nő a korhatár. - Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum
érvényesül, jelenleg 63 - 69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél
korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható
további élettartamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében. - Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nő, de
2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos
élettartam függvénye lesz (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos
korhatár-emelkedést von magával).
Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a
62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett, amely jelenleg is magasabb, mint
11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn
belüli korhatáremelést.
A 65 éves életkorban várható további élettartamtól
természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is.
