Ezzel együtt elvárják az élelmiszeripar részvállalását is az infláció letörésében, hogy egy kényszerű import ne veszélyeztesse a magyar termékeket a hazai boltokban.
Nem számítottam arra, hogy a februári visszaesést követően márciusban is hasonló nagyságú lesz a veszteség a kiskereskedelmi forgalomban, amelynek hátterében a fogyasztói árak drágulása áll. Emiatt a vásárlók mennyiségben, kilóban, literben kevesebbet vásárolnak
– mondta a Napi.hu-nak az Országos
Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az üzletek értékesítéséről pénteken
megjelent, friss statisztikák kapcsán. Vámos György arra reagált, hogy a Központi
Statisztikai Hivatal azt jelentette: volumenben, azaz a boltokban eladott áruk
mennyisége tekintetében márciusban is masszívan, több mint 13 százalékkal esett
vissza a forgalom, a csökkenés az élelmiszerek és az iparcikkek esetén is
számottevő.
A nagy áruházláncokat képviselő OKSZ főtitkára szerint ebben
a helyzetben kulcsfontosságú az, hogy a kormány céljaival egyezően mihamarabb
sikerüljön letörni az inflációt.
Éppen ezért az egyes kormányzati intézkedések mellett nagyon is helye van az áruházláncok saját kezdeményezésű akcióinak, hiszen mind a tervezett intézkedések, mind pedig a kiskereskedelem önálló lépései ugyanazt a célt szolgálják
– emelte ki, utalva a napokban
várhatóan már végleges formájában megjelenő azon új rendeletre, amely júliustól
előírja a boltok akciózását az alapvető élelmiszerek több kategóriájában.
Mint fogalmazott, fontos, hogy a versenyhivatal az árfigyelő
rendszer kialakítása, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az agrártárca pedig
a készülő árszabályozás kapcsán kikérte a kereskedelmi vállalkozások véleményét.
A piaci szereplők számos olyan javaslatot, észrevételt tettek, amelyekről a minisztériumok képviselői is elismerték, hogy ezek a gyakorlatot, a végrehajtást segítik
– mondta Vámos György.
Szerinte meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a cégekre
nehezedő terhek, amelyek enyhítése révén támogatni lehet a további, kedvező
áralakulást, az infláció letörését. Példaként említette, hogy támaszt jelentene
a boltok üzemeltetőinek, ha számolhatnának azzal, hogy a kiskereskedelmi
különadó úgynevezett pótadó részét biztosan kivezetik az év végével, és
ugyanilyen könnyebbséget jelent majd az élelmiszer árstop megszűntetése is,
amelynek következtében felszabaduló erőforrásokat az árcsökkentésre
fordíthatnák az üzletek.
Ezek az infláció letörése szempontjából meghatározó lépések az olcsóbb fogyasztói árak irányába
– húzta alá.
A főtitkár arról is beszélt, hogy az élelmiszerüzletek
önként vállalt, nagyobb akciói kapcsán is látnak lehetőséget a szorosabb
együttműködésekre, amelyről már megfogalmazták a szándékot a kormány felé.
Továbbá, kulcskérdéssé vált a kereskedők beszerzéseinek
jelentős drágulása, amely különösen nagy terhet jelent a cégeknek és megjelenik
a fogyasztói árakban is. Emögött az élelmiszeripar átadási árainak meredek emelkedése áll, amelyhez az ipar beruházásainak nagyobb költségei is
hozzájárulnak. Mégis, fontos lenne megvizsgálni a kormány és az élelmiszeripari
szereplők részéről, hogy miként tudják segíteni az infláció letörését az átadási
árakon keresztül. A cél az, hogy a fogyasztók alacsonyabb árakkal találkozzanak
a vásárlásaik során – hangsúlyozta a főtitkár, emlékeztetve, hogy az elmúlt
évben a statisztikák szerint is egyértelműen erősebben emelkedtek az átadási
árak, mint a bolti infláció.
A lehetőségek vizsgálata azért is lenne fontos, hogy egy kényszerű import ne veszélyeztesse a magyar élelmiszertermékeket a hazai üzletekben
– mondta Vámos György.
