A kínai bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben 4,5 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz mérve, amivel felülmúlta az előző negyedévi 2,9 százalékos éves növekedést és a 4,0 százalékos elemzői várakozást is.
Az első negyedévi GDP-növekedés a legnagyobb 2022 első negyedéve óta Kínában, amikor a világjárvány utáni ösztönző intézkedések lendítették fel a gazdasági aktivitást.
Az előző negyedévihez képest a piaci várakozásoknak megfelelő 2,2 százalékkal nőtt a kínai bruttó hazai termék. Negyedéves összevetésben már a harmadik negyedévben nőtt a kínai gazdaság teljesítménye. A negyedik negyedévi növekedés 0,6 százalékos volt.
Más makrogazdasági mutatók is egyértelmű javulást mutatnak. A kiskereskedelmi forgalom növekedése márciusban csaknem két éves csúcsot ért el, az ipari termelés öt hónapja a legnagyobb mértékben emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig hét hónapja a legalacsonyabb szintre csökkent.
A statisztikai hivatal azonban közleményében rámutatott, hogy a „bonyolult” geopolitikai környezet és a vártnál gyengébben alakuló belföldi kereslet miatt a gazdaság fellendülésének alapja „még nem tekinthető szilárdnak”.
Kína 2023-ra öt százalék körüli GDP-növekedési célt tűzött ki. Tavaly a kínai gazdaság 3,0 százalékkal nőtt, amivel jelentősen elmaradt a kormány 5,5 százalék körüli célkitűzésétől.
Márciusban az ipari termelés 3,9 százalékkal nőtt Kínában éves bázison, a január-februári 2,4 százalék után, de elmaradt a 4,0 százalékos piaci várakozásoktól. Tavaly október óta az idei márciusi volt az ipari termelés leggyorsabb növekedése, mivel a járványvédelmi korlátozások feloldását követően mind a feldolgozóipari termelés, mind a közüzemi szolgáltatások növekedése felgyorsult, miközben a bányászati tevékenység mérséklődött.
Az év első negyedévében az ipari termelés 3,0 százalékkal nőtt 2022 azonos időszakához képest. Tavaly egész évben az ipari termelés 3,6 százalékkal bővült Kínában.
