Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Servier Hungária Kft. 2026. április 6. és 2026. április 19. között nem reprezentatív felmérést készített, amelyben 1001 önkéntes kitöltő vett részt.
A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze a visszérbetegséggel kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket.
A halogatás spirálja
Jól kirajzolódik a válaszadók hozzáállása: a résztvevők fele, 50 százaléka úgy nyilatkozott, hogy csak a tünetek súlyosbodásakor fordulna orvoshoz, 22 százalék a fájdalom megjelenésekor, 15 százalék pedig már csak „végső esetben”.
Ez pedig a kor előrehaladtával sem javul: a 40-esek 64 százaléka, az 50-esek 63 százaléka és a 60 év felettiek 64 százaléka ugyanúgy a súlyosbodásig halogatja az orvosi vizitet.
Az érintettek több mint fele már legalább 5 éve szenved a zavaró tünetektől.
- A leggyakoribb probléma, 80 százalékban a látható, kidudorodó visszér.
- A válaszadók 59 százaléka nehézláb-érzésről,
- 53 százaléka lábfájdalomról,
- 51 százaléka lábdagadásról számolt be.
Az adatok alapján a túlsúllyal élők kisebb eséllyel kérnek segítséget a panaszok korai szakaszában (10 százalék). Míg a nem túlsúlyos válaszadók 14 százaléka már az első tünetek megjelenésekor szakemberhez fordulna.
A felmérés szerint különösen érintettek azok, akik munkájuk során hosszú órákon át állnak vagy fizikai terhelésnek vannak kitéve – például a kereskedelemben, vendéglátásban vagy egészségügyben dolgoznak. 80 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a visszeres tünetek közepesen vagy súlyosan befolyásolják a mindennapjaikat.
„Azoknál, akik hosszú időn keresztül álló, vagy fizikailag megterhelő munkát végeznek, tartósan megnőhet a vénákra nehezedő nyomás, amely fokozhatja a visszérbetegség kialakulásának a kockázatát. A visszérbetegség és szövődményeinek a kialakulásában az életmódbeli tényezők is kritikus szerepet játszanak. A túlsúly és a mozgásszegény életmód jelentős mértékben ronthatja a vénás keringést. Ha ehhez többek között örökletes tényezők is társulnak, a visszeresség kialakulásának kockázata többszörösére növekszik. Fontos megérteni, hogy a megelőzés és az időben megkezdett szakorvosi kezelés akár életet menthet, de mindenképpen életminőség javulást eredményez”
– emelte ki dr. Garbaisz Dávid érsebész szakorvos.
A betegség nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megterhelő lehet. A kutatás szerint tízből négy érintett nő válaszolt úgy, hogy a visszér a ruhaválasztásban is gátolja, ezért még nyáron is takarni próbálja a lábait.
Mit tehetünk ellene?
A testmozgás bizonyítottan hozzájárul a mindennapi életminőség javításához és a fájdalom csökkentéséhez, de fontos kihangsúlyozni, hogy önmagában teljes védelmet nem nyújt a betegség kialakulásával szemben. A rendszeresen sportolók körében is gyakoriak a visszeres tünetek, ugyanakkor a kutatás szerint ők nagyobb valószínűséggel fordulnak szakemberhez a panaszok korai szakaszában.
Azok közül, akik házi praktikákkal vagy vény nélkül kapható krémekkel próbálkoznak enyhíteni tüneteiket, több mint 64 százalék továbbra sem keres fel orvost időben, ami arra utal, hogy a felületi kezelések hamis biztonságérzetet nyújthatnak. Pedig az első éjszakai lábgörcs, a pókháló erek vagy az estére elnehezedő lábak megjelenése figyelmeztető jel lehet, hogy érdemes szakemberhez fordulni.
A tünetek megjelenésekor az időben elkezdett életmódváltás, a megfelelő mindennapi rutin kialakítása, a kompressziós harisnya viselése és a mielőbbi szakorvosi vizit együttesen nyújtják a leghatékonyabb megoldást.
Vénák Hete – kampány a halogatás ellen
A június 8. és 21. között zajló Vénák Hete egészségügyi kampány célja, hogy felhívja a figyelmet: a visszér nem pusztán esztétikai kérdés, az első tünetekkel is érdemes időben szakorvoshoz fordulni. A kezdeményezés edukációs jellegű tartalmakkal és pszichológus, valamint érsebész szakértők, influenszerek segítségével hívja fel a figyelmet arra, hogy mennyire ártalmas lehet a halogatás, különösen, ha visszérbetegségről van szó. Ezzel párhuzamosan bemutatja, milyen következményekkel jár, amikor valaki nem veszi komolyan az egészségügyi problémáit.