wto

Nincs megállapodás az agrártámogatásokról

A decemberi miniszteri értekezletéig már biztosan nem sikerül tető alá hozni a világkereskedelmi megállapodást.

Utolsó esély a WTO megállapodásra

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) ma kezdődő genfi közgyűlése utolsó kísérletet tesz arra, hogy megmentse a dohai fordulót. Az EU külügyminiszterek némi korrekcióval tegnap áldásukat adták a brüsszeli bizottság tárgyalási pozíciójára. Az Európai Unió nem akar útjába állni a világkereskedelem további liberalizációjáról szóló megállapodásoknak, de – főként Párizs követelésére – a WTO főigazgatója, Szupacsaj Panicspakdi javaslatainak módosítását akarják elérni. A főigazgató kompromisszuma ugyanis uniós szemszögből nem kellően kiegyensúlyozott. Az agrárexport szubvenciójának fokozatos leépítése és a vámok megszüntetése ugyanakkor az EU főtárgyalója, Pascal Lamy szerint a helyes irányba tett lépés. Az uniós miniszterek a genfi tárgyalás peremén, az előrehaladástól függően valószínűleg pénteken, ismét találkoznak, hogy felülvizsgálják pozíciójukat. A 147 országot tömörítő WTO a 2001-ben kezdődött dohai tárgyalási fordulón hasztalanul próbált egyeztetni a fejlődő országok és az ipari államok konfliktusában. A harmadik világ az exporttámogatások és a hazai agrártermékek szubvenciója miatt nem lát kellő esélyt arra, hogy termékeivel betörjön a gazdag országok piacára. Így például szinte jelképpé vált a gyapottermesztés ügye. Az Egyesült Államokban a gyapottermesztők állami támogatása mesterségesen alacsonyan tartja a termék árát, ami kizárja a hagyományos gyapotexportálókat, például Benint. A WTO kompromisszumos szövegtervezetében a gyapot az agrárfejezetben szerepel, jóllehet a fejlődő országok külön megállapodást akarnak erről. Amennyiben a ma kezdődő tárgyalásokon nem sikerül haladást elérni, a dohai menetrend aligha lesz tartható: 2005. január 1-jéig kellene megállapodni, és tekintettel az amerikai elnökválasztásra, valamint arra, hogy az Európai Bizottság október végén leköszön, már senki sem venné fel az idén a tárgyalások megszakadt fonalát.

Washington feladja a büntetővámot?

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) amerikai kérésre máról december 10-ére halasztotta a legvégső döntést arról, hogy a jogszabályokba ütközőnek minősítse-e az Egyesült Államok által az importált acéltermékekre kivetett büntetővámokat. Washington ezzel kilenc nap haladékot kapott a helyzet rendezésére. A WTO legfelsőbb bírósága korábban már illegálisnak minősítette az amerikai acélvámrendeletet, és az Európai Unió be is jelentette: öt nappal azután, hogy a szervezet végleg jóváhagyja a bírósági döntést, 2,2 milliárd dollár összértékű szankciókkal válaszol az USA lépésére. Ez a legnagyobb összegű szankció volna a kereskedelmi háborúk történetében. A panaszosok között volt az EU mellett Japán, Kína, Brazília és több más ország is. A Reuters értesülései szerint a WTO döntésének hátterében az állhat, hogy George W. Bush amerikai elnök állítólag kész az acél rendkívüli importvámjának eltörlésére vagy csökkentésére. A 2002 márciusában kivetett, 30 százalékot is elérő védővámok a hírek szerint már az elnöki tanácsadók szerint is több kárt okoznak, mint hasznot. A büntetővámok egyébként az USA legszorosabb szövetségesei mellett nem vonatkoznak az olyan fejlődő és reformországokra sem, amelyek részesedése az amerikai acélimportban nem éri el a 3 százalékot - ezek közé tartozik Magyarország is.

Euróért folyik az orosz olaj?

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint elfogadhatatlan az Európiai Unió követelése, hogy Oroszország a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozás egyik feltételeként jelentősen emelje a belföldi energiaárakat. Az uniónak az a véleménye, hogy az alacsony gázárak tisztességtelen előnyhöz juttatják az orosz ipari exportőröket a külföldi piacokon. German Gref orosz gazdasági miniszter beismerte, hogy a WTO-val folytatott tárgyalások zsákutcába jutottak. Az orosz elnök ugyanakkor vélhetőleg az EU-nak kívánt kedvezni, amikor kijelentette: nem kizárt, hogy az exportált olajat dollár helyett euróban fogják árazni. A szénhidrogén-szükségletét döntő mértékben az orosz piacról beszerző Molnak csak technikai változást jelentene az esetleges változás. Az olajcég ugyanis jelenleg át tudja hárítani vevőire a dollárban elszámolt olajtermékárak nemzetközi jegyzéseinek módosulását. Más a helyzet, ha a földgázra is vonatkozik az elképzelés, a földgázárak ugyanis jelenleg forintban rögzítettek, ezek dollárban való változásának kockázatát a társaság viseli. Részletek a 2. oldalon ä