Republikon: a Kutyapárt bejutna, a DK nem
A Republikon szerint négypárti parlament alakulna, ha most lennének a választások, de a negyedik erő nem a DK lenne, hanem a Kutyapárt.
Republikon: a Kutyapárt bejutna, a DK nem
A Republikon szerint négypárti parlament alakulna, ha most lennének a választások, de a negyedik erő nem a DK lenne, hanem a Kutyapárt.
Iránytű Intézet: sokan örülnének, ha négypárti országgyűlés lenne
Ahogy közeledünk a választásokhoz, úgy érkeznek egyre sűrűbben a közvélemény-kutatások. Összevetésben szinte minden felmérés a Tisza fölényét mutatja, most az Iránytű Intézet is erre jutott.
Kormányváltás után is maradhat az orosz energia, a Tisza szerint Európa is visszatér Moszkvához
Kapitány István szerint "az Európai Unió az Ukrajna elleni háború miatt írta elő a 2027 végén életbe lépő tilalmat, szankciós intézkedésként. Mi pedig azt gondoljuk és reméljük is, hogy az ukrajnai háború befejeződik addigra". Az azonban nem derült ki, hogy mi történik a magyar energiamix-szel abban az esetben, ha a háború elhúzódik, vagy ha a békekötés ellenére Brüsszel fenntartja a szankciós politikát és az importtilalmat 2028-tól.
Kapitány István megszólalt: elárulta, ő lesz-e a Tisza miniszterelnök-jelöltje
A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője, Kapitány István a 24.hu-nak nyilatkozva leszögezte: nulla százalékos esélyt lát arra, hogy ő legyen a párt miniszterelnök-jelöltje. Eközben a Magyar Nemzet információi szerint a belső kutatások azt mutatják, hogy a támogatók körében Kapitány népszerűsége már meghaladja Magyar Péterét.
Ez a Fidesz gazdasági programja? Orbán Viktor bemondta a legfőbb számokat
Program helyett az évértékelőből lehet kiolvasni, milyen gazdasági pályát képzel el a következő évekre a kormány: Orbán Viktor beszéde a foglalkoztatás, a béremelések, a családtámogatások és az energiaárak mentén a központi újraelosztásra épülő modell folytatását ígérte, konkrét számokkal és új célkitűzésekkel. Ezzel szemben Magyar Péter évértékelője inkább intézményi fordulatot, átláthatóbb állami működést és az uniós forrásokhoz való visszatérést helyezte a gazdasági növekedés középpontjába. A két beszéd így nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is eltérő jövőképet rajzol fel a választók elé.