recep_tayyip_erdogan

Időhúzással szoríthatja sarokba Törökország a NATO-t

Hiába az aláírt jegyzőkönyv, a török nemzetgyűlés október 1-jéig nem ülésezik, és utána sem biztos, hogy ratifikálják Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét.

Igazi ellenfelet kapott Erdogán: önmagát kell legyőznie

Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke sok politikai csatát megnyert, ám most bizonyos értelemben saját magát kell legyőznie. A jegybanki függetlenség felszámolásával alacsonyan tartotta a kamatokat, ami a csillagos égbe lökte a inflációt, megkeserítve az emberek életét, miközben egy éven belül választók elé kell állnia. A rossz gazdasági helyzet minden normális országban a regnáló vezető bukásához vezetne, ám ki mondta, hogy Törökországban normálisak a választók.

Ennyit tudott kilobbizni Erdogan a Nyugattól

Egy több hetes huzavona után, a török elnök szinte meglepetésszerűen, egy nappal a madridi csúcs kezdete előtt bólintott rá Svédország és Finnország NATO csatlakozására. A belengetett vétó formálisan a kurd terror veszély elleni fellépésről szólt, de úgy látszik az idő eléggé sürgetett ahhoz, hogy a NATO egyéb engedményeket is tegyen Ankarának, meg ne is.

Nehezen állnak kötélnek a törökök, tovább húzódhat a NATO bővítése

Bár eleinte teljesen az volt a közvélekedés, hogy a törökök csak formalitásból kritizálják Svédország és Finnország NATO csatlakozási szándékát, és a júniusi csúcstalálkozóra megoldódik a helyzet, mostanra elkönyvelhető, hogy a procedúra tovább fog húzódni a vártnál. Az érdekelt felek ma ismét egy asztalhoz ülnek, de a folytonos udvarias hangnem ellenére, Erdogan egyelőre hajthatatlannak tűnik és feltehetően többet akar a dologtól, mint amit nyíltan bevall.