privatizáció

Eladó az El Al 49 százaléka

Nőtt az esélye annak, hogy az El Al Israel Airlines vevőt talál, mert a szeptemberi terrortámadás után előtérbe került a biztonság iránti igény, márpedig az izraeli légitársaságnak vannak ezen a téren a legszigorúbb előírásai - nyilatkozta a Bloombergnek Jaron Jacobs, az állami tulajdonú vállalatok értékesítéséért felelős izraeli hivatal illetékese. Az EL Alnál 34 éve nem fordult elő gépeltérítés. A légitársaság eladása új forrást jelentene a kormánynak, miután tavaly a költségvetési deficit több mint kétszeresére emelkedett, és ez évre már megemelték a hiányra vonatkozó előrejelzést. Az El Al mintegy 109 millió dollár veszteséggel zárta a múlt évet, a költségek csökkentése érdekében leépítéseket hajtott végre, és a veszteséges járatokat leállította. A kormány várhatóan márciusig dolgozza ki a privatizálási tervet, amelynek korábbi változata szerint a jelenleg 100 százalékos állami tulajdonban lévő cég 49 százalékát adnák el. Jacobs úgy véli, hogy a privatizáció útjában nem gazdasági megfontolások állnak, mivel vevők akadnának. A legnagyobb probléma az a zsidó vallási előírás, amely miatt péntek naplementétől szombat naplementéig tilos repülniük a társaság gépeinek. B. P. A.

Öt ajánlat a Cesky Telecomra

A szerda esti határidőig öt pályázat érkezett a Cesky Telecom többségi tulajdonrészére. A várhatóan március végén lezáruló tranzakciótól Prága legalább 1,5 milliárd dollár bevételt remél. A kormány tegnap érvénytelenítette a CEZ villamos művekre kiírt pályázatot.

Kilenc konzorcium pályázik a Cesky Telekom megvételére

A Cesky Telecom AS 78,1 százalékos tulajdonhányadra kiírt privatizációs versenypályázatra összesen kilenc előzetes befektetői ajánlat érkezett. A pályázók között szakmai és pénzügyi befektetők egyaránt találhatók. A távközlési cégben 51 százalékos tulajdonhánnyal rendelkező cseh állam nevében eljáró privatizációs alap (NPF) előírása szerint a pénzügyi befektetők - például vagyonkezelő alapok - önállóan nem, csak valamely távközlési céggel alkotott konzorcium tagjaként indulhattak a tenderen.

Lassú az ukrán privatizáció

Az ukrán állami vagyonalap 2001-ben az előirányzott 5,9 milliárd helyett mindössze 2,124 milliárd hrivnya (400 millió dollár) privatizációs bevételre tett szert. Az elmaradást főként az energiaszektor privatizációjának Leonyid Kucsma elnök által elrendelt befagyasztása és a távközlési privatizáció elhalasztása okozta.