BUX 132668.03 1,22 %
OTP 42100 2,76 %
header

privatizáció

08.
25.
23:59

Privatizáció előtt a baskír energiaipar

Az orosz föderációhoz tartozó Baskíria kormánya arra készül, hogy részlegesen privatizálja az állami villamos ipari és petrolkémiai vállalatokat, köztük a tizedik legnagyobb orosz olajcéget, az OAO Basnyeftyet. Orosz sajtóértesülések szerint Murtaza Rahimov elnök egy héttel ezelőtt már aláírta a Basnyefty mellett számos olajfinomító, petrolkémiai üzem, az olajvezeték-hálózat és a villamos művek részleges privatizációjáról szóló rendeletet. A magánosításra szánt tulajdonrészek nagyságáról és az eladási árról a kormány még nem nyilatkozott, mint ahogy arról sem tudni, hogy a részvényeket stratégiai befektetőknek vagy a tőzsdén kívánják-e értékesíteni. A baskír petrolkémiai vállalatok szakértők szerint Oroszországon belül a legkevésbé áttekinthető cégeknek számítanak, de a kormány bízik abban, hogy az ügylet nyomán javul az érintett vállalatok irányítása és a befektetők bizalma is megerősödik.

Szerző(k):
Sebő Gábor
08.
22.
23:59

Az EU a szlovéniai privatizáció gyorsítását sürgeti

A szlovén kormánynak fel kellene gyorsítania a privatizáció folyamatát, mivel ez növelné a külföldi befektetők érdeklődését, és javítaná az EU-csatlakozásra váró ország gazdasági versenyképességét – hangsúlyozta Erwan Fouere, a brüsszeli bizottság küldöttségének vezetője Ljubljanában. Szlovénia egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) vásárlóérték-paritáson számolva 72 százalékát teszi ki az Európai Unió átlagának, ezzel kiemelkedik a csatlakozásra váró országok sorából. A Jugoszláviából több mint tíz éve elsőként kivált köztársaság gazdaságának fő szektorai, egyebek között a pénzintézetek és a távközlés ennek ellenére még ma is állami kézben vannak. A kormány ugyan eladta a legnagyobb szlovéniai bank, a Nova Ljubljanska Banka 34 százalékos állami tulajdonhányadát a belga KBC csoportnak, de kikötötte, hogy a vevő legkorábban 2006-ban és a jegybank jóváhagyásával növelheti tovább részesedését – emlékeztetett a Reuters. A második legnagyobb pénzintézet, a Nova Kreditna Banka Maribor idei részleges privatizációjára érkezett külföldi ajánlatokat „az ország kiárusítása elleni" közfelháborodás hatására a kormány kénytelenek volt visszautasítani. A Telekom távközlési monopólium tervezett privatizációját a kedvezőtlen piaci körülmények miatt továbbra is késleltetik, míg a nagyobb biztosítótársaságok magánkézbe adására vonatkozóan eddig még tervek sem készültek. Szlovénia a külföldi befektetések összértékét öt éven belül a jelenlegi szint duplájára, a GDP 30 százalékára tervezi növelni, Fouere azonban arra figyelmeztetett, hogy a privatizáció felgyorsítása nélkül ez a cél aligha teljesíthető. Minél inkább készen áll a kormány a piac megnyitására, annál nagyobb haszna származik belőle hosszú távon a gazdaságnak – tette hozzá. G. S.

Szerző(k):
Sebő Gábor