olaj

Nem dobja meg az inflációt a drágább olaj

Az olajár változása az üzemanyagokra gyakorolt hatás miatt szinte azonnal meglátszik a magyar inflációs rátán, és az energiahordozók magas importaránya miatt jelentős nyomot hagy a külkereskedelmi, illetve a folyó fizetési mérlegen is. A szerdai bejelentés után 26,5 dollárra emelkedett az irányadó Brent hordónkénti ára, ami még így is jelentősen elmarad az augusztus végi 30 dolláros szinttől. Elemzők szerint az olaj drágulása nem feltétlenül jár a benzinár emelkedésével, elmaradhat viszont az októberre várt árcsökkenés. Egy hete többen úgy vélték, hogy a Mol Rt. további 5 százalékos árcsökkentést jelent majd be az alacsony világpiaci árak miatt, ami önmagában 30 bázispontos inflációcsökkenést jelentett volna. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az olaj árának emelkedését részben ellensúlyozza a forint erősödése és a dollár napok óta tartó mélyrepülése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentését a korábbiaktól eltérően nem konstans olajárakat feltételezve készítette, hanem a határidős árakkal számolt. Ezek alapján a jegybank a tegnapi áremelkedés után továbbra is pesszimistának tűnik, ugyanis szeptemberre a tegnapinál 2 dollárral - azaz mintegy 8 százalékkal - magasabb árat jelzett előre. Tavaly a harmadik negyedévben csaknem 27 dollár, a negyedik negyedévben pedig 26,7 dollár volt az olaj átlagos világpiaci ára. Bár szeptember még nem ért véget, és a jelentős olajárváltozások lehetőségét sem lehet kizárni, de feltehetően éves összehasonlításban így is legalább 1,5 dollárral - azaz 4,5 százalékkal - magasabb átlagár adódik a harmadik negyedévre, ami ronthatja a külkereskedelmi mérleget.

Felfuttatják az iraki olajtermelést

Az Irakban kormányzó amerikai adminisztráció 1,6 milliárd dolláros beruházási tervet hagyott jóvá, aminek nyomán a jelenlegi háromszorosára emelkedik a kőolajtermelés az országban. A Middle East Economic Survey (MEES) értesülései szerint a július elején elfogadott, kilenc hónapos program értelmében ez év végéig kellene elérni a napi 2 millió hordós termelést, és jövő áprilisra a 2,8 milliós, vagyis a háború előttinek megfelelő szintet. A MEES ezt túlzottan optimista célkitűzésnek tartja, mert a terv azzal számol, hogy csökkenni fog a korábbi terveket meghiúsító szabotázsakciók és tolvajlások száma. A Halliburton-csoporthoz tartozó Kellog Brown and Root már 300 millió dollárt ölt az iraki olajkitermelés infrastruktúrájának talpra állításába, de a létesítményekbe szállított új berendezéseket rendszeresen ellopják, a termelés pedig május óta megragadt a napi 800 ezer hordós szinten. A tervhez szükséges pénzből több mint 1 milliárdot az Egyesült Államok biztosít, s az irakiak rendelkezésére áll ezenkívül az ENSZ védnöksége alatt további 1,7 milliárd dollár olajkitermelő és -feldolgozó berendezésekre. Később kerül sor annak megvitatására, hogyan lehetne az iraki olajtermelést az Öböl-háború előtti, napi 3,5 millió hordós szintre növelni. A nehézségek ellenére máris van előrelépés: tegnap aláírták az első hosszú lejáratú, december 31-ig érvényes olajszállítási szerződéseket a Royal Dutch/Shell Grouppal, a ChevronTexaco Corp.-pal, a ConocoPhillipsszel és a BP Plc.-vel – vagyis az új iraki olajpolitika jegyében az olajmultikat részesítik előnyben, kihagyva a korábban a közvetítésen meggazdagodott kereskedőházakat. Az olajpiacok tegnap délelőtt erős áreséssel reagáltak a hírre, hogy tűzharcban megölték Szaddám Huszein két fiát, Kuszájt és Udájt, a bukott rezsim két legrettegettebb vezetőjét, de később ismét felkúsztak az árak.

Jövőre csökkenhet az olaj ára

Idén még az OPEC által kívánatosnak tartott, hordónként 22-28 dolláros sávban marad az olaj ára, mivel a készletek május végén 6 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbi szinttől, de jövőre jelentősen csökkenhet mind az ár, mind a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) világpiaci részesedése - állítja jövő évre szóló első prognózisában a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Az OPEC-en kívüli olajtermelők idén 1,11, jövőre pedig már 1,32 millió hordóval növelik napi kitermelésüket, ami több mint elegendő lesz a szükségletek bővülésének kielégítésére, így az OPEC az egymást követő ötödik évben fog teret veszteni vetélytársaival szemben. Az utóbbiak között az első helyen áll Oroszország, majd Norvégia és Mexikó következik, de egyre fontosabb a szerepe Kazahsztánnak és a nyugat-afrikai államoknak is. Az IEA 2004-ben a világgazdaság 4 százalékos növekedésével számol, és becslése szerint az idei napi 1,01 millió hordós keresletnövekedés után jövőre napi 1,05 millióval, 79,1 millió hordóra nő a világ olajfogyasztása. Ha beleszámítjuk azt a napi 2 millió tonnát, amivel Irak visszatér az OPEC-be, a szervezetnek a mai becslések szerint naponta 3 millió eladatlan hordó marad a nyakán. Ez a helyzet folyamatosan nyomás alatt fogja tartani az olajárakat és komoly feszültséget kelt az OPEC és az azon kívüli nagy termelők között, mivel a kartell nyomást fog gyakorolni az utóbbiakra, hogy a 25 dolláros átlagár védelmében csökkentsék a kitermelést. (Az orosz tervek többsége már csak 20 dolláros árral számol.) Az OPEC július 31-én rendkívüli tanácskozást tart, de mivel az árak a sávplafon közelében vannak, nem terveznek kvótacsökkentést - idézte a Reuters Abdullah Al-Attiját, a szervezet elnökét.

Az USA magántőkét vár az iraki olajiparba

Iraknak még a független kormány megalakítása előtt meg kellene kezdenie az állami vállalatok privatizálását, lehetővé téve a külföldi befektetéseket az olajiparban - jelentette ki Paul Bremer, az ország civil kormányzója. Az első lépéseket a hamarosan kinevezendő, irakiakból álló kormányzótanácsnak kellene megtennie, a gazdasági reformokkal ugyanis nem lehet várni, mert a külföldi befektetések nélkül Irak 18 hónapon belül nem képes egyensúlyba hozni költségvetését - tette hozzá. A Bremer által 2003 második félévére jóváhagyott 6 milliárd dolláros büdzsé 2 milliárdos deficittel számol. Ezt a tartalékokból, köztük a Egyesült Államokban lefoglalt 1,7 milliárd értékű vagyonból tudják fedezni. A helyzeten alapvetően változtatna, ha sikerülne az olajtermelést a tervezett szintre, 2004 végéig napi 2,5-3 millió hordóra felfuttatni, ehhez azonban 1-1,5 milliárd dollárt kellene befektetni az ágazatba. A kormányzó fontosnak tartja, hogy a távközlési szektorba is bevonják a külföldi tőkét - elképzelései szerint három mobilhálózatra lehetne tendert kiírni. A háború után kitermelt olajra kiírt második olajtender tegnapi lezárása szintén a nehézségekre utal - naponta csupán 363 ezer hordó olaj kerül a tartályhajókba, szemben a háború előtti kétmillióval. A tendert négy társaság nyerte meg, mindegyikük 2-2 millió hordó olajat vehet, aminek többsége valószínűleg az amerikai piacra kerül. A Reuters nem hivatalos értesülései szerint a BP, a ChevronTexaco és a Taurus kereskedőház mellett vagy a Shell, vagy a Petrobras a győztes. A gazdasági rendteremtés fontos lépéseként az amerikaiak bevonják a Szaddám Huszein képével díszített dinárt, amelyet az ország északi részében már rég saját pénzükkel váltottak fel az ottaniak - erre a „svájci dinárra” hasonlít az új, az egész ország területén érvényes dinár, amelyet Nagy-Britanniában nyomtatnak. Az új dinárból egyet adnak minden Szaddám-dinárért és 150-et az északiért.