nyomda

Közvetlen irányítást szerzett a Managerpressben a Spiegel-leány

Nem egyezett a többségi és a kisebbségi tulajdonosoknak a cég üzletvitelével kapcsolatos álláspontja, ezért megvált a Managerpress Kiadó és Nyomda Kft.-ben lévő 33 százalékos üzletrészétől a Bereczki és Kocsis Nyomdaipari Kft. Így már csak egy magyar magánszemélynek maradt 9 százalékos tulajdoni része a német Manager Magazin Verlags GmbH (MMV) 91 százalékos részesedése mellett. A főleg reklámkiadványokat és folyóiratokat előállító Managerpress akárcsak eddig, 2005-ben is visszaforgatja a nyereségét, remélhetően többet, mint amennyi tavalyra várható – mondta lapunknak a Németországban élő Kopácsy Attila ügyvezető igazgató. A német Spiegel-csoporthoz tartozó MMV idén elsősorban a tavalyi, mintegy 600 milliós árbevételi szint tartását várja el a Managerpresstől úgy, hogy annak nyereségtartalma a múlt évihez képest nagyobb legyen. A nyomdaipari cég 40 százalékban export-bérmunkából él. Kopácsy tájékoztatása szerint a Managerpressnél az eddigi beruházások értéke meghaladja a 2 millió eurót, amelynek forrása egyrészt hitel, másrészt a nyereség volt. A tulajdonosok – akik idén a költségek csökkentését is elvárják a Managerpress vezetőitől – a féléves eredmények ismeretében vizsgálják majd meg a további fejlesztési terveket. A tulajdonosok közötti kapcsolat a tavalyi második félévben mérgesedett el, a kevesebb megrendelés miatt ugyanis az eredmény csökkenésével kellett számolni, ami jó esetben nullszaldót jelenthet – tájékoztatta lapunkat Kocsis György, a Bereczki és Kocsis társtulajdonosa, aki korábban a Managerpress általános ügyvezetője is volt. Elsősorban a munkák vállalása körül volt vita, nem egyezett a két fő tulajdonosi tábornak a „kitörési pontokra” vonatkozó elképzelése, a Bereczki és Kocsis tulajdonosai ezért kínálták fel végül az üzletrészüket.

A fiatalokat csábítaná a Népszabadság

Május végére várható, hogy – a tulajdonosok közös jelöltjeként – új főszerkesztője lesz a Népszabadságnak, a napilap megújulásával azonban nem vártak addig. Mától új arculatú és tartalmú a Népszabadság, részben e változásoktól várják, hogy az elmúlt években tapasztalt 30-40 ezres példányszámcsökkenés megfordul, és a lap napi átlagban hozza a 200 ezer értékesített példányt. Ezt a fiatalabbak megnyerésével kívánják elérni, miközben nem szeretnék elveszíteni az eddigi olvasói kört – összegezte a piaci pozíció megőrzésének főbb szempontjait Papp Béla, a Népszabadságot megjelentető kiadóban legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező Ringier Kiadó Kft. (RK) ügyvezető igazgatója. Ugyancsak a Népszabadságot érintő májusi fejlemény lesz, hogy a bíróság meghallgatja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése miatt peres eljárást kezdeményező RK érveit. A bíróságnak arról kell határoznia, hogy a magyarországi leányvállalat anyacége, a Ringier AG megtarthatja-e a Népszabadság Rt.-ben 2001 novemberében megszerzett 49,9 százalék mellett a 2003 márciusában megvásárolt 17,7 százalékos részesedését is. Papp szerint nem elfogadható a GVH-nak az az indoklása, hogy a legnagyobb példányszámban megjelenő, országos napilapokban érdekelt RK „gazdasági erőfölényes helyzetbe” kerülne a Népszabadság többségi tulajdonlásával, hiszen számos médiapiaci változást nem vett figyelembe. Ezek közül például a vidéki napilapok helyi térnyerése, az ingyenes lapok egyre bővülő köre vagy az internethasználat növekedése éppen az országos napilapok súlyát csökkenti. Az RK idén más, hasonlóan meghatározó feladatát is szeretné elvégezni. Az év elején zöldmezős beruházásként megkezdett saját napilapnyomdába ősszel költöznének be, s decembertől már itt készülnének a legnagyobb példányszámú Ringier-napilapok: kezdetben a Blikk, a Vasárnapi Blikk és a Nemzeti Sport. A több mint négymilliárd forintba kerülő beruházáshoz a napilapnyomó gépsorokat a legjobb ajánlatot tevő nyugat-európai cégektől szerzik be. E beruházásba azért kezdett az RK, mert a múlt évben „a felek nem egyező árigénye miatt” nem sikerült megállapodnia a Szikra nyomdával, hogy a nyomdagépeket és a szakembereket tartósan átvegye. Az új nyomdán kívül a Ringier AG az elmúlt egy évtizedben összesen mintegy 15 milliárd forintot fektetett be a magyarországi médiapiacba. Tavaly az RK előzetes adatok szerint összesen mintegy 10 milliárd forint árbevételt ért el, a gazdálkodás nyereséges volt, ám ennek mértékét egyelőre nem árulta el az igazgató. (Az összeg nem tartalmazza a Népszabadság-érdekeltség adatait.) Leginkább a Blikk napi átlag 250-260 ezres eladásai és a Sportfogadás melléklettel bővült Nemzeti Sport 90 ezerre nőtt példányszáma, illetve e lapoknál a hirdetési árbevételek növekedése javították a Ringier 2003. évi eredményeit. A Magyar Hírlap eddig nem érte el azt a példányszám-növekedési mutatót, amit a 2000. év végi megvásárlását követően a Ringier AG időarányosan tervezett. Eredménynek minősül viszont, hogy a napi átlagban 36 ezer körüli példányszámban eladott lap tavalyi veszteségei a 2002. évihez képest mintegy a felére csökkentek. Ugyancsak jól zárt az RK magazinüzletága, amelyhez a múlt évtől került a Tina, a Bravo, a Bravo Girl és a Buci Maci heti-, illetve havilapok kiadói joga. Idén e lapok piaci részesedésének további növekedésével számolnak, már megújult a Tina, erre készül a Bravo és a Bravo Girl, májustól pedig az Ifjúsági Magazint is az RK jelenteti meg. Papp értékelése szerint üzletileg is sikeres vállalkozás volt a Képes Sport hetilap újraindítása, amely tavaly átlag 28–35 ezer példányban fogyott. Az idén az RK mindkét sportlapjától a tavalyinál nagyobb arányú növekedést vár, hiszen több nagy szabású nemzetközi sportesemény is lesz.

A reklámanyagok zsíros üzletet jelentenek a nyomdáknak

A nagy példányszámban megjelenő országos napilapok, illetve heti magazinok mellett egyre nagyobb üzleti lehetőséget rejtenek azok a nyomdai kiadványok, amelyek kis példányszámúak ugyan, de minőségi nyomdai munkát igényelnek. Ezek közé egyre több olyan újság-, illetve magazinszerű kiadvány is tartozik, amelyik reklámcélokat szolgál, és jó minőséget vár el a megrendelő. Részletek a mai NAPI Gazdaságban.

A reklámanyagok zsíros üzletet jelentenek a nyomdáknak

Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon is egyre inkább koncentrálódik a lapnyomdák piaca. Akár napilapról, akár magazinokról van szó, jellemzően a közepesnél nagyobb nyomdák számíthatnak megrendelésre, s minél korszerűbb a gépparkjuk, annál többet vállalhatnak - összegzi általános piaci tapasztalatait Peller Katalin, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára. A nagy példányszámban megjelenő országos napilapok, illetve heti magazinok mellett egyre nagyobb üzleti lehetőséget rejtenek azok a kiadványok, amelyek kis példányszámúak ugyan, de minőségi nyomdai munkát igényelnek. Ezek közé nemcsak az életmód- és más, esetleg szűkebb kör információs igényeit kielégítő magazinok sorolhatók, hanem egyre több olyan újság-, illetve magazinszerű kiadvány is, amelyik reklámcélokat szolgál. Különösen az éves szinten nagy megrendelők - köztük főleg a Magyarországon is működő multinacionális kereskedelmi láncok - megnyerése nehéz feladat, hiszen azok nem pusztán az adott országban lévő egységeik nyomdai munkáira adhatnak megbízást, hanem akár régiós érdekeltségeik számára is. Kellemetlen kísérő jelensége a sajtópiacnak, hogy évről évre csökken a reklámbevételek aránya, s ez sok lap létét is veszélyezteti. A reklámra fordított összegek aránya eltolódott az elektronikus médiumok - főleg a televíziók - felé. Ugyanez tapasztalható az EU-s lappiacon is, ám a Wuppertalban (Németország) működő, főleg nyomdaipari és alkalmazott grafikai szakembereket képző egyetem legfrissebb tanulmánya szerint 2010-re nagyjából fele-fele arányban részesednek majd a nyomtatott, illetve az elektronikus sajtó orgánumai a reklámbevételekből. Ezzel várhatóan a nyomdák is több megrendelésre számíthatnak majd.