Varga: jöhetnek még rendkívüli lépések
A kormány 2013-ban is 3 százalék alatt tartja a hiányt - fogalmazott Varga Mihály a Napi Gazdaság mai makrogazdasági konferenciáján. Elismerte: nem kell mindig feltalálni a spanyolviaszt, olyan eszközöket alkalmazni, amit a világ még nem látott.
Meddig úszhatják meg a csaló cégvezetők?
Újra visszaesőben van a csődök száma Magyarországon, miközben a felszámolások száma meredeken emelkedik. A kormány furcsa módon kezeli a stratégiailag kiemelt cégek kérdését, a csődtörvény pedig nem tudja hatékonyan gátolni az eleve bedöntésre szánt, károkat okozó vállalkozások alapítóinak ténykedését - derült ki a Napi Gazdaság szerdai követeléskezelés-konferenciáján.
Csodaszer a magán egészségbiztosítás?
Több forrás az állami egészségügyben, rövidülő várólisták, nagyobb orvosi és szakdolgozói jövedelmek, optimálisabb gyógyítási hatékonyság a nagyobb verseny révén - többek közt ezek az előnyök várhatók magán egészségbiztosítás térnyerésétől Juhos András, az Uniqua Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint.
Így válhatnak fizetőssé a kórházak Magyarországon
Az egészségügy működtetéséhez forrásbevonásra és szolgáltatáscsomag-szűkítésre van szükség, ellenkező esetben spontán széteshet a struktúra - indokolta Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke a magánfinanszírozás szükségességét a Napi Gazdaság mai konferenciáján.
Változhatnak még a részletek
Az innováció az egyetlen lehetőségünk a gazdasági növekedés és a vállalatok növekedése útján − állapította meg Sebők Katalin, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) stratégiai főosztályvezetője. Magyarország a mérsékelten innovatív országok között szerepel, jelentősen lemaradva az EU átlagától. A magyar piacon kevés a globálisan is versenyképes termék, a high-tech vállalkozás, az állami k+f célú ráfordítások GDP-hez mért aránya (2010-ben 1,14 százalék), illetve nem tekinthetők elegendőnek az üzleti szféra k+f befektetései sem. Az egyik legnagyobb probléma a főosztályvezető szerint, hogy kevés fejlesztés jut el a gyakorlati megvalósításig, illetve a természettudományos és műszaki szakemberek aránya sem követi a piaci igényeket − az EU−15 átlagának egyharmadát éri el −, de alacsony a szabadalmi aktivitás is. Az Európa 2020 program része az \"innovatív unió\" megteremtése, amelynek egyik alapvetése, hogy a válságidőszakban is folytatni kell a befektetéseket az oktatás, a k+f és az innováció területén. A finn példa alapján erős válságban ez az egyetlen jó megoldás, ott az innovációra és oktatásra fordított forrásokat négy év alatt 74 százalékkal növelték.
