A legfrissebb statisztikák szerint naponta átlagosan 68 ezer magyar dolgozó van táppénzen. A mentális betegségek, valamint a daganatos megbetegedések okozzák a legnagyobb foglalkoztatási hátrányokat, ami komoly gazdasági és társadalmi kihívásokat jelent.
Szerző(k): Koncsek RitaA magyar munkavállalók kétharmada nem tervezi, hogy fél éven belül munkahelyet váltson – derül ki a Pulzus Kutató friss, az Economx számára készített reprezentatív felméréséből. A váltani szándékozók többsége informális csatornákban, ismeretségi körben látja a legnagyobb esélyt az elhelyezkedésre, miközben a többség szerint legalább 5–10 helyre kell elküldeni az önéletrajzot ahhoz, hogy valaki egyáltalán az állásinterjúra bejusson. Az álláskeresési idővel kapcsolatban sokan pesszimisták: a megkérdezettek 41 százaléka szerint legalább fél év szükséges ahhoz, hogy megfelelő munkát találjanak.
Szerző(k): Vermes ÁdámA hosszú távú munkanélküliség rekordalacsony szintre süllyedt az EU-ban.
Szerző(k): Sándor ZoltánBrutális elbocsátási hullám előtt áll a német autóipar, amelynek válsága tavaly óta nyilvánvaló, ám a gyártók nehézségei miatt mostanra sorra dőlnek be a beszállítók, ami több tízezer munkahelyet fenyeget fő nyugati partnerünknél. Már a hazai vállalatok is más piacokra mentik át, ami menthető, miközben irigykedve nyugtázzák, hogy a BYD kínai óriás Magyarországot választotta európai központjául.
Szerző(k): Thurzó KatalinKiemelkedően magas, több mint 10 százalék volt a magyarországi iskolaelhagyók száma 2024-ben. Az uniós átlag 9,3 százalék volt, a legnagyobb arányban a romániai fiatalok hagyták ott a közoktatást.
Szerző(k): Gulyás ÁbelA február–áprilisi időszakban 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékra emelkedett. A munkakeresés átlagos időtartama 13,1 hónap volt.
Szerző(k): T. E.A pedagógusok háromnegyede már tapasztalta magán a kiégés tüneteit. Egy friss kutatás adatai szerint a tantestületekben is feszült as hangulat.
Szerző(k): EconomxA mai világban már egyáltalán nem olyan hangsúlyos a diploma, mint például 10-15 évvel ezelőtt, ahogy tulajdonképpen a nyelvvizsga megléte sem. Akkor azonban mi számít, mi kell ahhoz, hogy két kézzel kapkodjanak értünk a munkáltatók? Mondjuk szép sorban.
Szerző(k): Hercsel Adél
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
