BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
header

külkereskedelem

09.
08.
23:59

A beruházás húzza a hiányt

Júliusban 568 millió eurót tett ki a külkereskedelmi mérleg hiánya, az első hét hónap alatt így 2,924 milliárd euró volt a kumulált deficit - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egy évvel korábban 443 millió euróval volt magasabb az importszámla az exportbevételeknél 2002 januárja és júliusa között összesen 1,75 milliárd euró volt a hiány. Júliusban éves alapon, euróban számolva az export 3,4 százalékkal bővült, az import pedig 6,7 százalékos dinamikát mutatott. A 12 havi kumulált külkereskedelmi hiány 5,1 milliárd eurót tett ki júliusig. Az elemzők a tényadatnál átlagosan 150 millió euróval alacsonyabb havi hiányt valószínűsítettek. A vártnál rosszabb külkereskedelmi statisztika fényében a júliusi folyó deficit akár 450 millió euró is lehetett - véli Barcza György, az ING Bank közgazdásza. Tavaly júliusban 254 millió euró volt a folyó deficit. A KSH szerint a behozatal növekedését - a fogyasztási cikkeken kívül - a beruházási célú import is elősegítette, az általános rendeltetésű ipari gépek esetében 14 százalékos volt a növekedés. A legdinamikusabb bővülést mindemellett a személygépkocsik és a mobiltelefonok esetében regisztrálták. Az exporton belül visszaesést jegyzett fel a statisztika a személygépkocsiknál és a híradástechnikai eszközöknél is, ez utóbbi feltehetően a tavaly leállt Xbox-kivitel hatása. A külkereskedelmi egyenleg romlása csak kismértékben lassult a második nyári hónapban, így feltehetően tovább kell várni a korábban több szakértő által is jelzett javulásra - mondta Barcza. Az elemzők azért számítottak a deficitnövekedés mérséklődésére, mert a 1998-as választásokat követő évben is ezt lehetett megfigyelni. Barcza szerint 2004 első felében valóban javuló külkereskedelmi pozícióról tanúskodhatnak a statisztikai jelentések. A magyar gazdaságról alkotott összképet tovább rontja, hogy továbbra is Magyarország vezeti a Bank of America által a jelentősebb feltörekvő gazdaságokról összeállított valutakockázati listát. A BoA szerint a gyorsuló infláció, valamint a jelentős külső és belső deficitek Magyarországot továbbra is a legmagasabb árfolyam-kockázati szinten tartják a térség országai között. A kockázatokat az árfolyamkilengések veszélye alapján súlyozó listán Magyarország megítélése az augusztus végi állapotot rögzítő új, 5-től 20 pontig terjedő skálán még mindig 13 pont felett van. A magyar devizakockázati mutató 0,2 ponttal alacsonyabb az egy hónappal korábbinál. Régiónkban Csehország megítélése javult a legnagyobb mértékben egy hónap alatt, az európai feltörekvő piacok közül azonban még mindig Lengyelország áll a legjobban.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
08.
10.
23:59

Lendületesen nő a külker hiány

Júniusban 357 millió eurós hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, az első féléves deficit pedig 2,353 milliárd eurót tett ki - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az euróban számolt kivitel 1,9 százalékkal csökkent 2002 júniusához képest, a behozatal pedig 5,2 százalékkal nőtt. A havi hiány csaknem 230 millió eurós romlást mutat éves összehasonlításban, a január és június közötti időszak pedig több mint egymilliárd eurós deficitnövekedést hozott. Az elemzők előzetesen nagyjából ekkora külkereskedelmi hiánnyal számoltak, így pénteken már nem módosították a ma megjelenő folyó hiányra vonatkozó előrejelzésüket sem. A lapunknak nyilatkozó elemzők átlagos prognózisa szerint az első nyári hónap 455 millió eurós folyó deficitet hozott. A forintban számolt mérleg szerint júniusban az export visszaesése lassabb, az import növekedése pedig gyorsabb volt éves összehasonlításban, mint az előző hónapokban, míg az euróalapú elszámolás nem mutatja a forgalom növekedésének gyorsulását. Ez a különbség a forintsáv június eleji eltolásával, illetve az ebből következő jelentős és eddig tartósnak bizonyuló forintgyengüléssel magyarázható. A KSH elemzése szerint a hiány megugrása a világgazdasági dekonjunktúrával magyarázható exportcsökkenésre, a fogyasztási célú import erőteljes növekedésére, illetve az energiahordozók behozatalának átlagon felüli emelkedésére vezethető vissza. Az első félévben a kivitelen belül a gépek és szállítóeszközök forgalma 2 százalékkal bővült, az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések exportja ugyanakkor a vezető vállalatok Magyarországról való kivonulása miatt 9 százalékkal visszaesett az előző évihez képest. A KSH jelentése szerint az importforgalom az összes árufőcsoport esetében nőtt. Az energiahordozók 10 százalékos dinamikát mutattak, elsősorban a földgázbehozatal megugrása miatt. A személygépkocsi-importszámla az idei első hat hónap alatt csaknem 40 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Szerző(k):
Kolozsi Pál