Idén júniusban 0,2 százalékos volt a havi átlagos áremelkedés, éves összehasonlításban pedig 4,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szakértőket nem érte meglepetés, a NAPI Gazdaság előzetes elemzői felmérése a ténylegessel megegyező rátát valószínűsített. A havi maginfláció 0,6 százalék volt, a nyugdíjasok pedig átlagosan ugyanannyit fizettek júniusban, mint egy hónappal korábban. Májusban 3,6 százalékos volt még az infláció, az árindex elsősorban a bázishatás miatt ugrott meg.
A hét árufőcsoport közül négy esetében deflációt jegyzett fel a statisztika, amire legutóbb tavaly júliusban volt példa. Leginkább az élelmiszerek ára esett, a zöldségek és gyümölcsök 15-20 százalékkal kerültek kevesebbe az egy hónappal korábbinál. A gyengülő forint ellenére olcsóbbak lettek a jellemzően importból származó tartós fogyasztási cikkek is, ráadásul - sokak meglepetésére - a háztartási energia részindexe is negatív lett. A 12 százalékos májusi gázdrágulás miatt az elemzők előzetesen áremelkedést vártak ettől az árufőcsoporttól. A statisztika a számlákon megjelenő árat veszi figyelembe, ez alapján pedig júniusban csak a csekély súlyt képviselő alapdíjak emelkedtek, azaz a gázáremelés a számlázásban jelentkező csúszás miatt nem emelte az inflációt - mondta lapunknak Mináry Borbála, a KSH illetékese.
A legnagyobb drágulást a szeszes italok és dohányáruk mutatták, ami elsősorban a jövedéki adó emelésének számlájára írható. A szolgáltatások 0,7 százalékos áremelkedése sem sok jóval kecsegtet - figyelmeztet Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője.
A szakértők szerint a következő hónapok emelkedő inflációs rátákat hozhatnak és a forint gyengülése, az aszály és gázáremelés hatásának kitolódása miatt sok a jelenleg vártnál magasabb árindex irányába mutató kockázat. A napokban látható árfolyamszint nem növeli az inflációt, inkább csak a korábbi felértékelődés további begyűrűzését teszi illúzióvá - véli Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír közgazdásza, aki szerint az idén nem emelkedik 5 százalék fölé a fogyasztói árindex és a forint stabilizálódása esetén teljesül a jegybank inflációs célja is. A makroelemzők közül azonban ebben többen is kételkednek, és decemberre 5 százalékos inflációt valószínűsítenek. Kovács György, a Budapest Economics szakértője szerint az inflációs cél az árfolyamtól függ, és amennyiben a jegybank által megcélzott 250-260 forintos sávban lesz az eurókurzus, úgy teljesülhet a 4,5 százalékos cél.
Az inflációs statisztikával ellentétben az indokoltnál optimistábbak voltak az elemzők a külkereskedelmi folyamatok kapcsán. Az első öt hónap alatt az export csaknem kétmilliárd euróval maradt el az importtól, májusban pedig 482 millió eurót tett ki a deficit. A kellemetlen meglepetést okozó külkereskedelmi statisztika után az elemzők többsége felülvizsgálta a májusi folyó hiányra vonatkozó előrejelzését is. A szakértők korábban átlagosan 350 millió eurós folyó deficitet valószínűsítettek, de pénteken többen 50-150 millió euróval megemelték hiányprognózisukat. A jelenlegi várakozások szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 500 millió euró körül lehetett májusban, de egyre több szakértő tart ennél is nagyobb deficittől. A jegybank ma hozza nyilvánosságra a fizetési mérleget.
Kolozsi Pál