Jobb, ha nem várja meg, amíg ezzel kopogtat be a NAV
Ne késlekedjen senki, ha a hatóságok egy épület vagy épületrész javítására, bontására szólítják fel, mert ha már az adóhatóság intézkedik, extra költségeket vehet a nyakába.
Jobb, ha nem várja meg, amíg ezzel kopogtat be a NAV
Ne késlekedjen senki, ha a hatóságok egy épület vagy épületrész javítására, bontására szólítják fel, mert ha már az adóhatóság intézkedik, extra költségeket vehet a nyakába.
Meglepő számok derültek ki arról, hogy mennyit költünk a gyerekekre
A CIB Bank megbízásából készült friss felmérés szerint a magyar családok legnagyobb kiadása az iskolakezdés, a válaszadók 47 százaléka jelölte meg fő költségelemként, emellett a nyári szünet és a karácsony is jelentős terhet jelent. A kiadások mértéke nemcsak a családok jövedelmétől, hanem a korosztálytól, végzettségtől és településtípustól is függ. Bár az iskolakezdés sok családnak megterhelő, a szülők a jövő érdekében feláldoznak kisebb dolgokat azért, hogy különórákra vagy külföldi tanulmányokra is jusson forrás – mondta az Economxnak Vasas Norbert, a CIB Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős vezetője. Interjú.
Katasztrofális állapotok Budapesten, bármikor jöhet egy tragédia
A főváros több hídja is felújításra szorul, de forráshiány miatt a munkálatok tervezésére sincs pénz.
Komoly anyagi terhet jelent az iskolakezdés, lenne mit tanulni a környező országoktól
A jövő héten több százezer diák kezdi meg az új tanévet, ám a családok számára az iskolakezdés ma már komoly anyagi terhet jelent. Míg Magyarországon nincs automatikusan külön pénzbeli iskolakezdési támogatás, csupán az ingyenes tankönyvellátás biztosított, addig több környező országban közvetlen anyagi segítséget kapnak a szülők: Ausztriában például minden gyerek után egyszeri 116 eurós támogatást fizetnek, Lengyelországban pedig 300 złotyt (mintegy 65–70 eurót).
A magyarok elsöprő többsége másra költené az ünnepi milliárdokat
A Publicus Intézet felmérése szerint tízből nyolc magyar úgy véli, a tűzijátékra szánt milliárdok hasznosabb célokra is fordíthatók lennének, a megkérdezettek 60 százaléka pedig semmilyen formában nem követi majd az eseményt.