kamat

Marad az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén feltehetően nem nyúl a kamatokhoz, de valamilyen formában jelezheti, hogy megnőtt az inflációs nyomás a gazdaságban - vélekednek a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők.

Marad az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén feltehetően nem nyúl a kamatokhoz, de valamilyen formában jelezheti, hogy megnőtt az inflációs nyomás a gazdaságban - vélekednek a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők. A jelzés lehetőségei elég korlátozottak; a legtöbben arra számítanak, hogy a jegybankárok a kamatdöntést kommentáló közleményben tesznek utalást a kormány intézkedéseinek inflációnövelő hatására, ami miatt több szakértő szerint is illúzióvá vált az idei és a jövő évi inflációs célok teljesülése. Az MNB inflációs célkövetési rendszere 2003 decemberére legfeljebb 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedést tart elfogadhatónak, 2004 végén pedig a 3,5+/-1 százalékpontos sávon belül kellene lennie az árindexnek. A Reuters legfrissebb felmérése szerint az elemzők prognózisainak átlaga 5,01, illetve 4,71 százalékos rátákat valószínűsít. A kormány tervezett megszorító intézkedéseinek bejelentése előtt a piac többsége elérhetőnek tartotta a jövő évi inflációs célkitűzést. Amennyiben nem lesz vészhelyzet a gazdaságban, úgy a jegybank nem nyúl a kamatokhoz az augusztus 18-án esedékes inflációs jelentés publikálása előtt - véli Majoros György, az ING Vagyonkezelő közgazdásza, aki szerint egy döntés kommunikálására a negyedévente megjelenő kiadvány a legalkalmasabb. Az elemzők szerint a jegybank döntésére nem lesz hatással a cseh központi bank múlt heti, 25 bázispontos kamatcsökkentése, a cseh piac ugyanis kicsi és a magyar papírok relatív kamatelőnye már eddig is nagy volt. A cseh kamatvágásra többek között azért került sor, mert a korona túlságosan megerősödött és javultak az inflációs kilátások. Magyarországon egyelőre ez a „veszély” nem fenyeget - tették hozzá a szakemberek. Az euróval pénteken 263-264 forinton kereskedtek, ami ugyan messze van a korábban célként megjelölt 250 és 260 forint közötti kurzustól, de gyakorlatilag megegyezik az utóbbi időben kialakult szinttel. Az inflációs célok teljesülésében egyre kevésbé bízó elemzők a monetáris tanács ülésén túl a júliusi államháztartási adatra figyelnek ma. A szakértők prognózisainak átlaga szerint júliusban 30 milliárd forinttal nőtt a deficit, a leginkább optimista elemző mindössze 14 milliárd forintos hiányt vár, de akad 65 milliárd forintos deficit-előrejelzés is. A júniusi statisztika nyilvánosságra hozatalakor a Pénzügyminisztérium azt közölte, hogy előzetes számításai szerint júliusban nullszaldó körül lesz az államháztartás egyenlege. Amennyiben az átlagos piaci prognózis igaznak bizonyul, úgy az első hét havi hiány 631 milliárd forintra duzzadt, ami a hivatalos éves előirányzat 75 százalékának felel meg. A pénzügyi tárca legfrissebb elemzése 65 milliárd forinttal megemelte az éves hiányprognózist, az új, 904 milliárd forintos deficitből pedig kevesebb mint 70 százalékos „teljesítés” adódik. Az utóbbi két hónapban kellemes és kellemetlen meglepetéssel is szolgált az államháztartási statisztika. Májusban az előzetesen vártnál jóval alacsonyabb volt a bevételekkel nem fedezett kiadások nagysága, júniusban azonban mintegy 100 milliárd forinttal magasabb lett a hiány, mint amire az elemzők számítottak. A kormány jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 4,8 százalékára teszi az éves hiányt, de az elemzők 5-6 százalékos deficittel számolnak.

Maradt az európai kamatszint

A várakozásoknak megfelelően nem nyúlt a kamatokhoz mai ülésén az Európai Központi Bank (ECB), így az továbbra is 2 százalék.

Idén nem lesz több megszorítás

A várakozásoknak megfelelően hétfői ülésén nem módosított a jegybanki alapkamatlábon a MNB monetáris tanácsa, így az továbbra is 9,5 százalék. A közép-európai régióban messze a magyar jegybank fizeti a legtöbbet a nála elhelyezett betétekért. A jegybanki alapkamat egy hónapja még 6,5 százalékon állt, de a forintsáv eltolása utáni bizonytalanság miatt rövid időn belül a piacok megnyugtatása és a forint erősítése érdekében összesen 300 bázispontos kamatemelésre kényszerült a monetáris főhatóság. Az MNB indoklása szerint a kamatemeléseket követően megkezdődött a hozamok és a forintárfolyam stabilizálódása és a jelenlegi kamatszint mellett ezek ingadozásának további csökkenésére lehet számítani. A kiszámíthatóbbá váló hozam- és árfolyam-alakulás mellett a magyar állampapírok kínálta befektetési lehetőség vonzóbb lehet, ami az árfolyam fokozatos erősödését eredményezheti - vélik a monetáris döntéshozók. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők is úgy látják, hogy mind az állampapír-, mind pedig a devizapiac szempontjából jelenleg a gazdaságpolitika hitelvesztését tükröző magas volatilitás a legnagyobb probléma. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a jegybank kivárása nem lesz elegendő a piac megnyugtatásához. Az elemzők nagy része szerint a gazdaságpolitika hitelének visszanyeréséhez fiskális intézkedésekre is szükség van, a kormánynak kemény kiigazítást kell végrehajtania (NAPI Gazdaság, 2003. július 7., 1-3. oldal). A jelek szerint erre 2003-ban nincs sok esély, a miniszterelnök ugyanis hétfőn úgy fogalmazott, hogy a már bejelentett 76 milliárd forinton túl az idén nem lesz több költségvetési kiadáscsökkentő intézkedés. A gazdaságpolitika hiteltelenné vált a sávközép eltolásával, a korábban elégségesnek tűnő intézkedéseknél ma már többre van szükség - vélik viszont az elemzők. A június elején bejelentett 76 milliárd forintos megszorítási csomagból az utóbbi hetekben amúgy sem sok maradt, a kamatemelések kiadásnövelő hatása és a kismamáknak megítélt jövedelempótlékok ugyanis gyakorlatilag elviszik a megtakarításokat (NAPI Gazdaság, 2003. június 26., 1-3. oldal). A kormányfő és a piaci elemzők közötti véleménykülönbséget jól érzékelteti, hogy Medgyessy Péter bejelentése után újra gyengülni kezdett a kereskedés kezdetén kevéske erősödést mutató forint. A kormányzat és a jegybank összehangolt és határozott gazdaságpolitikájának hatására hamarosan kialakul a magyar gazdaság teljesítőképességével összhangban lévő forintárfolyam - vélekedett a miniszterelnök. Jövőre a kormány 1-1,5 százalékponttal akarja csökkenteni a GDP-arányos államháztartási deficitet.