Vannak-e Magyarországon iraki bankszámlák?
Nem lehet tudni, hogy az iraki hatóságoknak, illetve szervezeteknek vannak-e Magyarországon bankszámlái, az illetékesek egyelőre nem kérnek a pénzintézetektől erre vonatkozó adatokat. Részletek a mai NAPI Gazdaságban.
Vannak-e Magyarországon iraki bankszámlák?
Magyarországon sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB), sem pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nem foglalkozik kiemelten iraki hatóságok, szervezetek, intézmények, illetve magánszemélyek és vállalatok bankszámláival, és nem is tervezi ezek figyelemmel kísérését - tudta meg a NAPI Gazdaság. Több országban - a szerdai információk szerint többek között Romániában - az erre felhatalmazott hatóságok (felügyeletek, jegybankok) a kormány kérésére felkutatják és adott esetben figyelemmel kísérik az iraki hatóságok bankszámláit annak érdekében, hogy - ha a kormányzat szükségesnek látja -, be tudják azokat fagyasztani. Magyarországon az sem teljesen egyértelmű, hogy melyik állami intézménynek lenne a feladata ez. Missura Gábor MNB-szóvivő szerint egyértelműen az egykori Bankfelügyelet feladatait ellátó PSZÁF hatáskörébe tartozik. A felügyelet illetékesei azonban lapunk kérdésére tagadták ezt. A felügyelet az ügyfelek adataival vagy ügyfelektől érkező panaszbejelentés, vagy pedig felügyeleti ellenőrzés kapcsán kerülhet kapcsolatba, egy bizonyos ügyfélkör adatainak lekérésére azonban nincs lehetősége. A magyarországi pénzintézeteket tömörítő Bankszövetség szintén nem rendelkezik az ügyfelekkel kapcsolatos adatbázissal. Több szakértő szerint a banktitok védelme miatt - amennyiben nincs konkrét bűncselekmény -, a bank nem is adhatja ki ügyfelei adatait, még a hivatalos szerveknek sem. Az is szinte biztos, hogy a Magyarországon működő iraki külképviseletnek a napi működési költségekre van számlája valamely magyarországi banknál. Egyesek szerint gyakorlatilag nincs is esély a számlák valódi tulajdonosainak azonosítására, azaz technikailag is nehezen lennének elkülöníthetők az iraki hatóságok esetleges számlái.
A tartalékokból lesz elég olaj?
Ha az iraki háború miatt elégtelennek bizonyulna az OPEC megígért termelésnövelése, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) órákon belül felszólíthatja 26 tagországát stratégiai olajtartalékai bevetésére a piac zavartalan ellátása érdekében - közölte a párizsi székhelyű szervezet vezérigazgatója, Claude Mandil. A kőolaj-exportáló országok szervezete márciusi értekezletén várhatólag változatlanul hagyja a február elsejével napi 1,5 millióval, napi 24,5 millió hordóra növelt kvótáját, de háború esetén kész felfüggeszteni a korlátozásokat és engedélyezni, hogy minden tagország annyit termeljen és exportáljon, amennyit csak tud. Az IEA-nak azonban vannak kétségei, hogy ha Irak mellett Kuvait, sőt esetleg Szaúd-Arábia is kiesik a termelésből, elegendő lesz-e az OPEC tartalék kapacitása ennek pótlására. Mandil mindenesetre hangsúlyozta, hogy az olajellátás fenntartásának biztosítása a termelők kötelessége, és a stratégiai tartalékok igénybevételére csak a legvégső esetben kerülhet sor.
Temethetik a közös külpolitikát
Gordon Tamás, Brüsszel Az Európai Unió tíz nappal ezelőtt közös álláspontot fogadott el az iraki válság ügyében, amelynek lényege az volt, hogy az ENSZ-ellenőröknek folytatniuk kell munkájukat, az erőszak csak utolsó eszköz lehet. Nagy-Britannia (Spanyolországgal együtt) olyan ENSZ BT határozattervezetet nyújtott be, amely ellentétes a közös állásponttal. Ezzel London megsértette a maastrichti szerződésnek az EU közös kül- és védelempolitikájáról szóló rendelkezését. A szerződés J cikkelye 5. szakaszának negyedik bekezdése egyértelműen leszögezi, hogy „az a tagállam, amelyik egyúttal tagja az ENSZ BT-nek, megvédi az EU álláspontját és érdekeit”. Az iraki kérdés nyilvánvalóan megosztotta az Európai Uniót. Javier Solana, az EU külpolitikai főmegbízottja az EU külügyminiszterek hétfői ülését követően elismerte, hogy kudarcot vallott kísérlete, hogy fenntartsa az unió közös külpolitikáját. Ezek után kérdéses, milyen eredménnyel jár a trojka - az EU jelenlegi és következő soros elnöke, s az Európai Bizottság képviselője - holnapi washingtoni látogatása, amelynek során találkoznak Colin Powell amerikai külügyminiszterrel és Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadóval. A trojka ugyanis továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az EU célja nem Szaddám Huszein erőszakos eltávolítása, hanem az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítése.
Bojkottálják az USA-ban a francia árukat?
Az amerikai sajtóban erősödnek a francia áruk bojkottjára buzdító hangok, sőt már a törvényhozók is azon törik a fejüket, hogyan torolhatnák meg Franciaország szembeszállását az USA iraki politikájával.
