élelmiszerbiztonság

Teret nyer a természethű borászat

Az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek egy jelentős részénél a tudatos vásárlók egyre inkább keresik a megbízható árucikkeket, ezzel szemben a bor kultúrtermékből egyre inkább ipari termékké kezdett válni − hívta fel a figyelmet a tendenciákra Nemes Richárd, a Terra Hungarica márkaigazgatója. A szakember szerint a világ legtöbb borászata ma már rutinszerűen használ vegyszereket a szőlőgazdálkodásban, és a borkészítésben a kis pincészetek szintjén is megjelentek az adalék anyagok. A két évvel ezelőtt alapított szervezet tagjai kizárólag a saját borvidéken termett szőlőből készíti borait, és azokat a borvidéken kívül csak palackozott formában értékesíti, kerüli továbbá a felszívódó gyom- és rovarirtó szerek, műtrágya, gépi szüretelő eszközök használatát. Nem használnak hozzáadott anyagokat, különös tekintettel az aromákat befolyásoló fajélesztőkre, enzimekre, hozzáadott savra, aszkorbinsavra, tápsókra, stabilizáló adalék anyagokra, hozzáadott cukorra, tanninra és fachipsre. A közelmúltban létrejött a Terra Hungarica Borpont-hálózat, amelyhez eddig tucatnyi borszaküzlet csatlakozott, és egyre több étteremben kaphatók Terra Hungarica kóstolósorok.

Előnybe kerülhetnének az unión belül a GMO-mentes mézek

A tervek szerint a jövőben fel kellene tüntetni az uniós piacon, ha egy méz genetikailag módosított (GMO) virágport tartalmaz. Itthon nem engedélyezett a GMO termesztése, így a magyar méz előnyhöz juthatna a külpiacokon − véli az uniós mézirányelvhez módosító javaslatokat beterjesztő Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti képviselője. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a virágport pusztán természetes alkotóelemnek tekintsék a méz esetében, noha az Európai Bíróság korábban már kimondta, hogy ez a méz egyik összetevője. A különbség azért fontos, mert az összetevők esetén külön-külön vizsgálni kell, hogy meghaladja-e azokban a GMO aránya a 0,9 százalékot, míg a bizottság javaslata azt jelentené, hogy a méz egészében kellene átlépnie a kötelező jelöléshez a GMO arányának a megadott határértéket. Ez viszont gyakorlatilag lehetetlen, vagyis ebben az esetben semmilyen módon nem lehetne tudni, hogy tartalmaz-e az adott méz GMO-s virágport. A cél most az lenne, hogy génmódosított pollent mindig fel kelljen tüntetni a méz címkézésén, függetlenül annak mennyiségétől. Ezzel a lépéssel a remények szerint vissza lehetne szorítani a Brazíliából és Kínából származó méz mennyiségét, és kedvező lehetőséget lehetne teremteni a hazai GMO-mentes méz számára.

A kolbász sem az mindig, aminek látszik

A kolbásszal is vigyázni kell, legalábbis ez derült ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) mostani vizsgálatából. A hatóság 23-féle kolbász, sütni való kolbász, illetve parasztkolbász megnevezésű terméket vont ellenőrzés alá. A vizsgálat során kiderült, hogy nem maradéktalanul teljesültek a Magyar Élelmiszerkönyv által előírt követelmények az adott termékek megnevezésének tükrében. A kolbászokkal és a parasztkolbászokkal nem is volt baj, de a sütni való kolbászok negyede nem felelt meg a fehérje-, zsír-, víztartalom-értékekre, illetve az ezekből számolt víz/fehérje, zsír/fehérje hányados értékekre előírt jogszabályi előírásoknak. A kifogásolt sütni való kolbászok közül egy terméknél a 60 százalékban maximált víztartalom jelentősen túllépte a megengedett határértéket, a többi terméknél a zsírtartalom értéke kirívóan haladta meg a határértéket, a legfeljebb 35 százalékban rögzített mennyiség helyett volt, ahol közel 50 százalék zsírtartalmat mértek.

Élelmiszer-ipari kódex készül az agrárium számára

Az ágazatot átfogó élelmiszer-ipari kódexet készít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a tervezet a termelőkre, feldolgozókra és kereskedőkre egyaránt − vonatkozna nyilatkozta Györffy Balázs, a NAK elnöke a Magyar Nemzetnek. A dokumentum az elvárható alapvető piaci magatartási formákat rögzítené, amivel a cél az lenne, hogy a vásárlók minél nagyobb arányban juthassanak egészséges magyar élelmiszerekhez. Az elképzelések szerint a piaci szereplők számára bevezetnék a megbízható üzleti partner minősítési rendszert, amely önmagában komoly piaci szabályozó lehet. A minősítés odaítélésekor pedig nemcsak a hatályos jogszabályok betartását, hanem a majdani etikai kódexben szereplő kritériumrendszernek történő megfelelést is figyelembe vennék. A kódex minden az élelmiszeriparban érdekelt szereplőre vonatkozna. Az ötlet nem új, de az elmúlt években nem sikerült tető alá hozni hasonló megállapodást. Az ágazati szereplőknek, termelőknek, feldolgozóknak és kereskedelmi képviseleteknek ugyan 2009-ben sikerült megállapodniuk egy 40 pontból álló kritériumrendszerben, de az nem lépett életbe. A Gazdasági Versenyhivatal bejelentette, vizsgálatot indított annak felmérésére, miként érinti majd a vásárlókat az akkori dokumentumban szereplő önkétségi ár alatti értékesítésre és a mezőgazdasági termények hazai érési időszakukban akciós áron való eladásra vonatkozó tilalom, valamint a magyar áruk részesedésének minimum 80 százalékra emelése. A hivatal fellépése miatt számos szereplő kihátrált a rendszer mögül, így az nem lépett életbe és a vizsgálat meg is szűnt.