élelmiszerbiztonság

Kampány a pazarlás ellen

Idén második alkalommal indította el \"Esélyt az Ételnek!\" elnevezésű kampányát a Tesco és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek célja, hogy felhívja a vásárlók figyelmét az élelmiszer-pazarlásra. Becslések szerint a magyar háztartásokban fejenként 40 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik évente, ami háztartásokra vetítve évi 100 kilogramm. Az élelmiszer-pazarlás minimalizálásával nemcsak a hulladék mennyisége csökkenthető, hanem hozzájárulhatunk a globális méreteket öltő éhezés és alultápláltság visszaszorításához is. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a Tesco közreműködésével idén összesen 25 helyszínen várja mobilkonyhájával az érdeklődőket, hogy bemutassák, mi minden készíthető a megmaradt és fel nem használt alapanyagokból, ezáltal pedig hogyan csökkenhető a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége.

A tudatos táplálkozás új igényeket jelent a piacon

A SáGa Foods Zrt. az idei évtől Fini Mini márkanéven gyermektermékekkel erősítette szortimentjét. Az e kategóriához is kapcsolódó minőségbiztosítási és élelmiszer-biztonsági stratégiáról Hodvogner Gábor minőségbiztosítási vezető nyilatkozott a Napi Gazdaságnak.

Teret nyer a természethű borászat

Az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek egy jelentős részénél a tudatos vásárlók egyre inkább keresik a megbízható árucikkeket, ezzel szemben a bor kultúrtermékből egyre inkább ipari termékké kezdett válni − hívta fel a figyelmet a tendenciákra Nemes Richárd, a Terra Hungarica márkaigazgatója. A szakember szerint a világ legtöbb borászata ma már rutinszerűen használ vegyszereket a szőlőgazdálkodásban, és a borkészítésben a kis pincészetek szintjén is megjelentek az adalék anyagok. A két évvel ezelőtt alapított szervezet tagjai kizárólag a saját borvidéken termett szőlőből készíti borait, és azokat a borvidéken kívül csak palackozott formában értékesíti, kerüli továbbá a felszívódó gyom- és rovarirtó szerek, műtrágya, gépi szüretelő eszközök használatát. Nem használnak hozzáadott anyagokat, különös tekintettel az aromákat befolyásoló fajélesztőkre, enzimekre, hozzáadott savra, aszkorbinsavra, tápsókra, stabilizáló adalék anyagokra, hozzáadott cukorra, tanninra és fachipsre. A közelmúltban létrejött a Terra Hungarica Borpont-hálózat, amelyhez eddig tucatnyi borszaküzlet csatlakozott, és egyre több étteremben kaphatók Terra Hungarica kóstolósorok.

Előnybe kerülhetnének az unión belül a GMO-mentes mézek

A tervek szerint a jövőben fel kellene tüntetni az uniós piacon, ha egy méz genetikailag módosított (GMO) virágport tartalmaz. Itthon nem engedélyezett a GMO termesztése, így a magyar méz előnyhöz juthatna a külpiacokon − véli az uniós mézirányelvhez módosító javaslatokat beterjesztő Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti képviselője. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a virágport pusztán természetes alkotóelemnek tekintsék a méz esetében, noha az Európai Bíróság korábban már kimondta, hogy ez a méz egyik összetevője. A különbség azért fontos, mert az összetevők esetén külön-külön vizsgálni kell, hogy meghaladja-e azokban a GMO aránya a 0,9 százalékot, míg a bizottság javaslata azt jelentené, hogy a méz egészében kellene átlépnie a kötelező jelöléshez a GMO arányának a megadott határértéket. Ez viszont gyakorlatilag lehetetlen, vagyis ebben az esetben semmilyen módon nem lehetne tudni, hogy tartalmaz-e az adott méz GMO-s virágport. A cél most az lenne, hogy génmódosított pollent mindig fel kelljen tüntetni a méz címkézésén, függetlenül annak mennyiségétől. Ezzel a lépéssel a remények szerint vissza lehetne szorítani a Brazíliából és Kínából származó méz mennyiségét, és kedvező lehetőséget lehetne teremteni a hazai GMO-mentes méz számára.