bankok

Bankjaink nyereségesebbek az eurózónáéinál

A hazai bankrendszernek lényegesen jobbak a nyereségességi mutatói, mint az euróövezetbeli társaiké, s ez főként a nagy lakossági bankoknál, elsősorban az OTP-csoportnál csapódik le.

Nem tiltják be a devizakölcsönt, csak...

A lengyel jegybank nyilatkozatban cáfolta, hogy be akarnák tiltani a külföldi devizában való hitelfelvételt (NAPI Gazdaság, 2005. december 12.,7. oldal). Mint közölte, a bankfelügyelő bizottság nem is veszi fontolóra a bankszövetség erre irányuló javaslatát, ám megszorításokat terveznek; ezek bevezetéséről és időzítéséről még nem született döntés. Megoldatlan az az alapvető kérdés is, hogy mi legyen a korlátozás kritériuma: a hiteligénylő saját erejének nagysága, esetleg a külföldi devizában jegyzett hitelek részaránya a bank teljes hitelállományában stb. Ugyanakkor teljesen más koncepció is elképzelhető. Az azonban biztos, hogy a gyakorlatilag teljes tilalmat jelentő bankszövetségi javaslatot nem fogadják el – a nagybankok azt akarják, hogy csak olyan devizában lehessen hitelt felvenni, amilyenben az illető jövedelme van. Ez egyébként összhangban van a Standard & Poor’s és a Fitch nemzetközi hitelminősítők véleményével, amelyek figyelmeztettek az idegen devizában való eladósodás veszélyére. Az elemzők egy része bár kétségbe vonja a nagybankok szociális érzékenységét és az ügyfelekért való aggódását fellépésük indokaként, azt elismerik, hogy a tíz-húsz évre svájci frankban felvett lakáskölcsönök nem veszélytelenek.

Már pénzátutalás sem megy személyazonosítás nélkül

A jövőben a pénzintézetek megtagadják a pénzek átutalását, ha az ügyfél nem hajlandó megadni nevét és címét. Az EU brüsszeli bizottsága így akarja megnehezíteni a nemzetközi terrorszervezetek finanszírozását. A javaslat szerint a bankoknál tárolt adatok a bűnüldözők rendelkezésére állnak, a hatóságoknak módjuk van a gyanús pénzmozgásokat visszakeresni, azonosítani. A tervek szerint a szabályozás 2007-től hatályba léphet és ennek értelmében mindenfajta pénzátutaláshoz csatolni kell a feladó nevét, címét és számlaszámát. Nemzetközi átutalás esetén (ha a pénzt az EU-n kívül adták fel) a kedvezményezett bankjának meg kell tagadnia a pénz fogadását, illetve jogában áll kiegészítő információt kérni. A szabályozást Charlie McCreevy, a bizottság belső piacért felelős tagja kezdeményezte, összhangban az EU soros brit elnökségével, amely prioritásnak tekinti a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépést. London máris bejelentette, hogy a javaslat elfogadása érdekében azonnal megkezdi a technikai egyeztetéseket. Az Európai Parlamentnek együttdöntési jogköre van és általában igen kényes minden olyan intézkedésre, amely szerinte zsugorítaná a szabadságjogokat. A Napi Gazdaság kérdésére a bizottság szakértője elmondta, hogy a bank hatáskörébe tartozik, hogy milyen fokú gyanú esetén értesíti a hatóságokat. Önmagában az a tény, hogy hiányzik valamelyik adat, még nem föltétlenül indokolja a kapcsolatfelvételt. A pénzintézeteknél már ma is működik kockázatelemző részleg, annak a feladata a szempontrendszer kidolgozása, amelynek alapján továbbítják a gyanús információt. Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy a pénzmosás elleni korábbi direktívától eltérően most nem szabtak meg küszöbértéket – a szabály tehát bármely alacsony összeg esetében is kötelezően alkalmazandó. (A pénzmosást megakadályozandó a bankok 15 ezer euró fölött minden pénzműveletnél ragaszkodnak az ügyfél személyazonosságának megállapításához és a gyanús üzelmeket jelentik a hatóságoknak.) A bizottság szerint az új rendelkezés költségvonzata minimális lesz, mert számos bank már ma is elvárja a szóban forgó adatok közlését – csak hiányuk esetén eddig nem tagadhatták meg a szolgáltatást.

Újraéled a City?

A londoni City bankjai újrakezdték alkalmazottak felvételét: a hároméves leépítési hullám valószínűleg a végéhez közeledik: egy előrejelzés szerint a következő egy évben ha szerényen is, de növekszik a foglalkoztatás a legnagyobb európai pénzügyi központban, ami 3000 új munkahelyet jelent. Részletek a keddi NAPI Gazdaságban.