árviz

Összehangolt árvízvédelem Európában

A múlt heti EU környezetvédelmi miniszteri találkozó egyik témája a brüsszeli bizottság minapi javaslata volt az árvízvédelem összehangolásáról. Az Európai Bizottság szerint elérkezett az ideje, hogy a közösség ne csak az áradás okozta károk enyhítésében vegye ki részét. (Tavaly óta az úgynevezett katasztrófaalap egymilliárd eurójából erre is telik.) A tagállamokban felgyülemlett védekezési tapasztalatot érdemes megosztani, az információk kellő időben történő átadása és a kockázati tényezők felismerése és kiértékelése szintén hozzájárulhat a hatásosabb védekezéshez. A sokéves tapasztalat segíthet az áradással fenyegetett folyó- és tengerparti övezetek föltérképezésében, a nemzetközi összefogás, koordináció hozzájárulhat a várható áradások pontosabb előrejelzéséhez. 1998–2002 között az unióban mintegy száz alkalommal fordult elő komolyabb árvíz, beleértve az Elba és a Duna menti két esztendővel ezelőtti katasztrófát. A négy év alatt az áradások hétszáz ember halálát okozták, mintegy félmillióan váltak átmenetileg hajléktalanná, a becsült anyagi kár pedig összesen 25 milliárd euróra rúgott. Az Európai Bizottság már csak azért is fontosnak tartja a közösségi szintű fellépést, mert szakértők szerint a jövőben szaporodnak az árvizek. Az ember beavatkozása a természetbe, mint az erdőirtás vagy a folyók „kiegyenesítése”, az árterületek zsugorodása és a helytelen területfejlesztés-tervezés mind kockázati tényező, amelyeknek már a felismerése is előrelépés. Aligha véletlen, hogy Brüsszel éppen az EU soros holland elnöksége idején rukkolt ki az összefogásra tett javaslatával: az ország évszázados küzdelme a tengerrel a probléma elsőszámú szakértőjévé avatta a hollandokat, akik azonnal fel is karolták a kérdést és az elnökség prioritásává emelték.

Az árvíz hatása a cseh biztosítókra

Pozsonyi tudósítónktól: Az augusztusi katasztrofális árvíz hatására a cseh biztosítók 2002 harmadik negyedévében jóval kisebb nyereséget könyveltek el, mint egy évvel korábban. A piacvezető Ceská Pojistovna harmadik negyedévi adózás utáni profitja a tavalyi 2 milliárd koronáról 1,35 milliárdra esett, az IPB Pojistovna és a Komercní Pojistovna 30 millió, illetve 182 millió korona veszteséget könyvelt el. A veszteség kimondottan a természeti csapás számlájára írható, mivel a befizetett biztosítási díjak összege nem csökkent. Richard Kapsa, a Ceská Pojistovna szóvivője közölte, hogy az augusztusi árvizek nélkül a legutolsó negyedév adózás utáni nyeresége megfelelt volna a tavalyi azonos időszak szintjének. Azonban nem minden csehországi biztosító mutatója romlott: az ING Nationale Nederlanden 2001-es harmadik negyedévi 390 millió korona bruttó profitja 2002-ben 559 millióra nőtt - csakhogy ez a társaság kizárólag életbiztosítással foglalkozik. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa

Az árvíz elveszi a kedvet a bevásárlástól

Közel négy éves mélypontra zuhant a cseh kiskereskedelmi forgalom augusztusban a prágai statisztikai hivatal jelentése szerint.

Árvízkárosult lett a cseh ipar

Közel háromévi növekedés után augusztusban megtorpant a cseh ipar: 2001 augusztusához képest termelése 2,8 százalékkal visszaesett, a 17 iparágazatból 11-ben mutatkozott csökkenés. A júliusi termelés még 10,8 százalékkal haladta meg a 2001. júliusi szintet. A természeti csapás leginkább az élelmiszer- és a dohányipart sújtotta. Elemzők szerint a termelés szűkülésének oka a súlyos árvíz mellett a külföldi felvevőpiacok alacsonyabb igényei és az erős cseh korona. Idén augusztusban a cseh korona 10 százalékkal volt erősebb az euróhoz és 17 százalékkal az amerikai dollárhoz képest, mint 2001 augusztusában. Döntően az árvíz számlájára írják, hogy az év első nyolc hónapjában 108 121 személygépkocsit értékesítettek, ami 4,5 százalékkal kevesebb, mint 2001 hasonló időszakában.