Kinek fáj majd nagyon a chipsadó?
Az adófizetés gyenge pontjait, vagyis a kis- és középvállalatokat érinti leginkább a héten elfogadott egészségügyi termékadó, félő, hogy üzembezárásokkal jár majd a közteher bevezetése.
Kinek fáj majd nagyon a chipsadó?
Az adófizetés gyenge pontjait, vagyis a kis- és középvállalatokat érinti leginkább a héten elfogadott egészségügyi termékadó, félő, hogy üzembezárásokkal jár majd a közteher bevezetése.
Így lophatják szét az áfát a csalók
Első pillantásra könnyebbséget jelent majd a cégeknek, hogy egy európai bírósági ítélet várhatóan elmeszeli azt a magyar szabályozást, amely korlátozta az áfa visszaigényelhetőségét. A hazai gyakorlat szerint egy cég hiába volt visszaigénylő pozícióban, olyan ügylet után nem kaphatta meg az áfát, amelyről a számlát befogadta, ám azt még nem fizette ki.
Fiktív számlás csalókat fogott az adóhatóság
Majdnem 900 milliót csaltak el azok a cégek, amelyek fiktív számlákat fogadtak be két számlagyártól. Országszerte száz nyomozó tartott házkutatást, a cégek vagyonát lefoglalták, így az okozott kár vélhetően teljes egészében megtérül. Ráadásul pénzátadás közben tetten is érték a számlákkal manipuláló feleket.
Az áfaemelés bosszúja
Szlovákiában az év elejétől hatályos egységes, 19 százalékos áfa jelentősen visszavetette az élelmiszer-vásárlást. Tavaly ugyanis az élelmiszereket terhelő áfa 14 százalék volt. A szlovák élelmiszergyártók szövetségének előzetes adatai szerint idén januárban 2003 januárjához viszonyítva 18 százalékkal csökkent a söreladás, az olajok és zsiradékok esetében 20 százalékos visszaesést regisztráltak, a húsoknál és húskészítményeknél 15-20 százalékosat, a baromfitermékek esetében 10, a cukornál 15, a tej és tejtermékek esetében pedig átlagosan 30 százalékos fogyasztás-visszaesést feltételeznek. Peter Papanek, a szlovák pénzügyminisztérium kommunikációs osztályának vezetője lapunk kérdésére közölte: az áfával kapcsolatos részletesebb adatok csak a jövő héten állnak majd rendelkezésükre. A fogyasztás visszaesésében szerepet játszhatott a szociális juttatások csökkentése is. Míg 2003-ban egy 6 gyerekes munka nélküli házaspár 12 500 és 15 300 korona közötti támogatást kapott a családi pótlékkal együtt, addig 2004 elejétől e támogatás mértéke 7610 és 10 940 koronára esett. Az alacsonyabb juttatásokat először februárban fizették ki, ezért most robbant a szociális bomba. A kelet-szlovákiai romák zavargása, fosztogatása február 18-án, Lőcsén kezdődött, majd Tiszacsernyőn, Tőketerebesen és még néhány településen folytatódott, a régióba a kormány 1600 rendőrt és 650 katonát vezényelt. A fosztogatások során 500 ezer korona kár keletkezett az üzletekben, a vagyoni kár mintegy 200 ezer korona. A kabinet tegnapi ülésén intézkedéseket hozott a fosztogatások megfékezésére, és jelezte, nem változtat a szociális ellátás reformján. Szlovákiában 350 és 380 ezer közötti a romák száma, akik főleg az eleve magas, 25-30 százalék közötti munkanélküliséggel sújtott körzetekben élnek, ezért sok esetben az egyedüli legális bevételi forrásuk a gyerekek után fizetett szociális segély. Szlovák elemzők szerint a napok óta tartó zavargások egyelőre nem riasztják el az ország iránt érdeklődő külföldi beruházókat, de a kormánynak a nyomás hatására nem szabad letérnie az eddigi reformútról. A helyzet csak akkor változna, ha a zavargások elhúzódnának és a kormány nem tudna úrrá lenni a kialakult helyzeten.
Drágul az élet Prágában és Pozsonyban is
Szlovákiában az új év jelentős áremelkedésekkel köszönt be. Csehországban a drágulás kisebb, de három év óta így is a legnagyobb lesz.