adócsalás

Adócsalással is vádolják a Jukoszt

Az orosz legfőbb ügyészi hivatal vizsgálatot indított az ország legnagyobb olajvállalata, a Jukosz, valamint az általa felvásárolni kívánt Szibnyefty olajcég ellen adócsalás gyanújával. A vizsgálat, mint a hivatal közölte, Mihail Bugernek, a duma Kreml-párti képviselőjének a kezdeményezésére indult, aki azzal vádolta meg a Jukoszt, hogy tavaly kevesebb mint 3 millió dollárt fizetett be adóként, miközben 700 millió dollárnyi osztalékot fizetett. A Jukosz szóvivője határozottan cáfolta a vádat: mint közölte, egyedül a központi költségvetésnek 3,34 milliárd dollárnak megfelelő rubelt fizettek be 2002-ben. Egy hónapon belül ez a hatodik hatósági akció a Jukosz ellen, ami külföldi megfigyelők egybehangzó véleménye szerint egyértelműen arra utal, hogy egyes kormánykörök politikai kampányba kezdtek. A hadjárat célja, hogy félreállítsák a nagy hatalmú oligarchákat, elsősorban Mihail Hodorkovszkijt, a Jukosz elnökét, aki jelentős összegekkel támogatta Putyin elnök liberális parlamenti ellenzékének pártjait. Elemzők szerint a kampány a közelgő orosz választásoknak köszönhető, és jelzés az orosz üzleti elit tagjainak, hogy tartsák távol magukat a politikától. A Dow Jones az Interfax moszkvai hírügynökségre hivatkozva jelentette, hogy tegnap átkutatták a Menatep bank szentpétervári központjának irodáit. A Menatep a Jukosz legnagyobb részvényese, elnökét, Platon Lebegyevet egy hete tartóztatták le sikkasztás vádjával, amit Mihail Kaszjanov miniszterelnök „igazolhatatlan túlkapásnak” minősített. Igor Jurgensz, az orosz gyárosok és vállalkozók szövetségének titkára szerint egyes politikusok ellenségként próbálják beállítani a vállalkozókat, ami kedvezőtlenül fog hatni a befektetői légkörre és általános bizonytalanságot okoz. Nyilván ettől tart German Gref gazdasági miniszter is, aki hangsúlyozta, hogy nem kívánják felülvizsgálni a kilencvenes évek privatizációs szerződéseit - egy ilyen ügyben vádolják sikkasztással Lebegyevet.

Kétmilliárd dollár adót tüntetett el az Enron

A törvényesség határát súroló, sőt olykor át is lépő ügyeskedések révén több mint 2 milliárd dollár szövetségi adó befizetésétől kímélte meg magát 1995 és 2001 között az Enron Corp. - derül ki a washingtoni kongresszus adózási bizottságának jelentéséből. A 2700 oldalas dokumentum szerint a 2001 decembere óta csődvédelem alatt működő energiakereskedelmi óriásvállalat a hatéves időszak első négy esztendejében egyetlen dollár társasági adót sem fizetett be a szövetségi kasszába, és a következő két évben is csak 63 milliót. A vállalat részint a veszteségek kétszeres elszámolásával csökkentette adófizetési kötelezettségét, részint úgy, hogy az akvizícióknál csak papíron tüntetett fel vételárat, de a valóságban nem fizetett. A manipulációkhoz a bizottság szerint az Enron segítséget kapott az Arthur Andersen és a Deloitte & Touche könyvvizsgáló cégektől, a Chase Manhattan és a Bankers Trust befektetési bankoktól - ezek azóta a J.P. Morgan Chase-hez, illetve a Deutsche Bankhoz tartoznak -, valamint számos neves ügyvédi irodától. A jelentés arra is kitér, hogy az Enron kétszáz legjobban fizetett vezetője 1998-ban 193 millió dollárt keresett, 2000-ben viszont már 1,4 milliárdot.

Vitatják a letartóztatott volt Synergon-vezér bűnösségét

A Synergon Informatika Rt. volt vezérigazgatója, a hosszú ideje előzetes letartóztatásban lévő Szalóczy Zsolt jogi képviselői szerint a különösen nagy értékre elkövetett adócsalás gyanúja miatti nyomozás nem állapította meg ügyfelük bűnösségét. A védők szerint nem állnak fenn az előzetes letartóztatás indokai sem. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága a nyomozás érdekei miatt nem kívánt a részletekbe bocsátkozni az ügyben. Bár a büntetőeljárás még igen távol van a befejezéstől, ha a menedzsmentre nézve elmarasztaló jogerős ítélet születik, és bebizonyosodik az is, hogy a Synergon érintett az ügyben, precedens értékű eljárás is indulhat a kibocsátási tájékoztatót aláíró cégek ellen.

Több adófeljelentés volt tavaly

Az adóhatóságok tavaly csaknem 1100 büntetőfeljelentést tettek, ez 11 százalékos növekedés az előző évhez képest - jelentette az APEH-re hivatkozva az MTI. A feljelentések háromnegyed része csalás és adócsalás volt, de nagyobb számban fordult elő okirat-hamisítás, hitelezési csalás és rágalmazás is. Az egy feljelentésre jutó elkövetési érték 8,7 millió forint volt. Az APEH összesen 11 milliárd forintnyi adócsalást tárt fel. Tavaly adó- és járulékigazgatási, valamint ellenőrzési ügyekben több mint 530 ezer első fokú határozat született, 11 ezer fellebbezés mellett.