„Döntött a kormány: létrehozzuk az országos közlekedésszervezőt!” – jelentett be Vitézy Dávid kedd délután.
A közlekedési miniszer elmondta, az Európai Unióval kötött történelmi megállapodás egyik nyertese a közlekedés, hiszen a hazahozott 16,4 milliárd euróból
- új motorvonatokat tudunk vásárolni,
- le tudjuk cserélni az ötvenéves HÉV-flottát,
- és jelentős pályaberuházásokat is végre tudunk hajtani.
„Az előző kormány semmittevése miatt azonban rohamtempóban kell dolgoznunk augusztus végéig azért, hogy az elvi megállapodást a gyakorlatba is át tudjuk ültetni, és a forrásokat valóban fel tudjuk használni” – tette hozzá.
A járművek beszerzése előtt két a kormánynak két feladata van, amelyek megvalósításáról legutóbbi ülésén döntött a kormány; az erről szóló törvényjavaslatok már a héten az Országgyűlés elé kerülnek: létre kell hozni egy országos közlekedésszervezőt, valamint egy olyan társaságot, amely alkalmas arra, hogy a járművek beszerzésére rendelkezésre álló 1,8 milliárd eurót felhasználja.
A közlekedésszervező több magyar városban is bevált modell. Budapesten pontosan ezt a funkciót látja el a BKK, de Kecskeméten is működik olyan társaság, amelynek feladata a közösségi közlekedés megszervezése, a szolgáltatások megrendelése és ellenőrzése, a menetrendek és tarifák kialakítása, vagyis a közszolgáltatás működtetése.
„A BKK alapító vezérigazgatójaként mélyen hiszek abban, hogy ez a modell sokkal hatékonyabban tud működni, hiszen megjelenik a rendszerben egy olyan szereplő, amely kizárólag az utasok érdekeit képviseli: megrendel, szervez és ellenőriz, de nem ő végzi a szolgáltatást. Azt hiszem, Budapesten ezt az elmúlt 15 évben sikerült bebizonyítani, és ma már kevesen vitatják, hogy a fővárosi közlekedés hatékonyabb lett a BKK létrejöttével. A mostani döntéssel ezt a modellt kezdjük el országos szinten is megvalósítani, ráadásul ez lehetőséget teremt a városok és az állam közötti szorosabb együttműködésre az elővárosi közlekedésben is” – közölte Vitézy.
A miniszter szerint ahogyan a BKK is több szolgáltató bevonásával biztosítja a közszolgáltatást, úgy erre készen kell állnia a most létrejövő országos közlekedésszervezőnek is.
2033-tól ugyanis az Európai Unió minden tagállamában megszűnnek a vasúti közlekedési monopóliumok, a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokat pedig versenyeztetni kell majd.
Ez is hasonlóan fog működni ahhoz, mint amit most látunk Budapesten, ahol a kék buszok egy jelentős része mögött piaci szolgáltatók állnak, de az utasok ebből semmit nem vesznek észre, hiszen az ár és a menetrend meghatározása továbbra is kizárólagos állami döntés marad.
Ehhez kapcsolódik a második feladta a kormánynak: az újonnan vásárolt HÉV-ek és InterCity motorvonatok egy olyan, száz százalékban állami tulajdonban lévő társasághoz kerüljenek, amely a vasúti szolgáltatás nyújtásáért versenyző cégek számára azonos feltételekkel biztosítja majd a járműveket. Ez a gyakorlatban egy állami vonatlízing-modellt jelent: a járművek nem az egyes vasúttársaságok, hanem egy külön állami cég tulajdonában lesznek, amely minden szolgáltatónak azonos feltételekkel biztosítja azokat.
A két, egymással összehangolt lépésnek köszönhetően 42 új HÉV-szerelvényt tudnak vásárolni az észak–déli H5, H6, H7 agglomerációs vonalak számára, valamint legalább 35 új InterCity motorvonatot szereznek be, amelyek jelentősen javítják majd a távolsági közlekedés színvonalát.
„De talán ennél is fontosabb, hogy a közösségi közlekedés működtetésének olyan új rendszere jön létre a mostani beavatkozásoknak köszönhetően, amely esélyt teremt arra, hogy a jelenleginél hatékonyabban és magasabb színvonalon szolgáljuk ki az utasokat hosszú távon is. Vagyis most gyorsan és hatékonyan kell megtennünk azokat a lépéseket az uniós források felhasználása érdekében, amelyeket valójában már évekkel ezelőtt is meg kellett volna lépnünk” – tette hozzá a miniszter.
