Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sulyok Tamás helyzete jogi értelemben menthetetlenné vált – közölte a Vidéki Prókátor Facebook-bejegyzésében.
Az Alaptörvény 17. módosításáról a kegyelmi botrányt kirobbantó Fülöp Botond azt írta: a köztársasági elnök elmozdításának és hatáskörei esetleges felfüggesztésének alkotmányos menete szerinte formálisan levezethető a hatályos alaptörvényi szabályokból.
A bejegyzés szerint, amennyiben az államfő nem írja alá a megbízatásának megszüntetéséről rendelkező alaptörvény-módosítást, az Országgyűlés a megtagadást az aláírás alkotmányos felhatalmazásának hiányaként értékelheti, és megindíthatja a megfosztási eljárást. A jogi értelmezés szerint ez azzal járhat, hogy az eljárás kezdetétől a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.
Fülöp Botond szerint ebben az esetben az Országgyűlés átmeneti akadályoztatást is megállapíthat, amelynek következtében a köztársasági elnöki feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke venné át. Így – az értelmezés szerint – a parlamenti házelnök írhatná alá a megbízatás megszüntetéséről szóló alaptörvény-módosítást is, valamint gondoskodhatna annak kihirdetéséről.
A bejegyzés szerint ez a megoldás azt is eredményezheti, hogy a megfosztási eljárás gyakorlati jelentősége részben kiüresedik, mivel az államfő mandátuma időközben megszűnhet.
Fülöp Botond a posztban ugyanakkor hangsúlyozta:
az eljárás „nem szép”, de szerinte megfelel az Alaptörvény szövegének és a hatályos jogi kereteknek.
az eljárás „nem szép”, de szerinte megfelel az Alaptörvény szövegének és a hatályos jogi kereteknek.
Az ügyvéd bírálta az elmúlt évek közjogi gyakorlatát, úgy fogalmazott, hogy a jogállami rendszer újjáépítése a korábbi „maffiaállami” működés lebontásán keresztül lehetséges.
A bejegyzés végén megjegyezte azt is: egy rendszerváltás alkotmányba foglalása tisztább átmeneti helyzetet teremthetett volna. Úgy vélte, le lehetett volna írni, hogy április 12-én a nép egyértelmű döntésével véget vetett a magát Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett államhatalmi berendezkedésnek, és példátlan egységgel a jogállam újbóli felépítését tűzte ki a megválasztott új többség feladatául - ilyen rendelkezés azonban nem került az Alaptörvénybe.