Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása átmeneti alkotmányos csomagként határozza meg magát - derül ki a kormány.hu-ra feltöltött dokumentumból.
Magyar Péterék célja a szöveg szerint a „demokratikus jogállamiság helyreállítása”, az állam jogszerű működésének biztosítása, valamint az alkotmányos intézményrendszer felülvizsgálata az új Alkotmány elfogadásáig.
A javaslat több ponton átalakítaná az államszervezetet, módosítaná a választójogi szabályokat, újraszabályozná az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal egyes szabályait, megszüntetné a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását, és létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt.
A tervezet Sulyok Tamást név szerint nem említi, az eljárás mégis egyértelműen a hivatalban lévő köztársasági elnökre vonatkozik.
Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezései közé kerülne be az a szabály, amely szerint az Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Ez tehát nem külön fegyelmi, lemondatási vagy impeachment-típusú eljárás lenne, a mandátumot maga az alkotmánymódosítás szüntetné meg automatikusan.
A javaslat ezt követően átmeneti államfőválasztási szabályt is rögzít. A hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnése után az Országgyűlés új köztársasági elnököt választana az új Alkotmány hatálybalépéséig, legfeljebb öt évre. A szöveg indokolása szerint a hivatalban lévő köztársasági elnök működésével kapcsolatban „súlyos bizalomvesztés” állt be, és az átmeneti szabály célja a köztársasági elnöki intézmény funkciójának biztosítása.
A másik kiemelt változás a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása lenne. A tervezet szerint az új szerv a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében működne.
Alkotmányos státusza szerint független intézmény lenne, amely törvényben meghatározott módon az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, közvádlóként és az állam büntetőigényének érvényesítőjeként járna el.
A hivatal működésének lényege a tervezet alapján három fő elemre épülne. Jogokat gyakorolna a nyomozással összefüggésben, képviselné a közvádat a bírósági eljárásban, valamint további, törvényben meghatározott feladat- és hatásköröket láthatna el. Ez azt jelenti, hogy az Alaptörvény csak az intézmény alkotmányos helyét és alapfunkcióját rögzítené, a tényleges eljárási jogosítványokat, szervezeti szabályokat és működési garanciákat külön sarkalatos törvénynek kellene meghatároznia.
A hivatal vezetését az Országgyűlés választaná meg: az elnököt és az elnökhelyetteseket az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre. Az elnök évente beszámolna a parlamentnek, a hivatal személyi állományának tagjai pedig nem lehetnének párttagok, és politikai tevékenységet sem folytathatnának. A javaslat ezen felül több alaptörvényi ponton is beemelné a hivatal elnökét az államszervezeti rendszerbe, például az Országgyűlés által választott tisztségek közé, valamint az Alkotmánybíróság előtti egyes indítványozói jogosultságok körébe.
