A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy fő ellen emelt vádat. Ez az az ügy, ami 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre.  A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre – írja az 24.hu.

Az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel.

A rendszer lényege az volt, hogy a minisztériumi személy több munkatársát – köztük vezető kormánytisztviselőket – bevonva,

az elsőrendű vádlott milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások pozitív elbírálását.

Még arra is volt gondja, hogy a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartsa, ezért a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzési osztályvezetőjét – a későbbi harmadrendű vádlottat – is bevonta a korrupciós hálózatba.

Utóbbi gondoskodott róla, hogy a kenőpénzzel biztosított támogatások helyszíni ellenőrzésére saját magát, vagy egy munkatársát – aki az ötödrendű vádlottja lett a bűnügynek – osszák be. Abban állapodtak meg, hogy az érintett ellenőrzések a kedvezményezettek számára kedvezően folynak le, vagyis az ellenőrzés nem tár fel hibát, és rövid időn belül lezárják a vizsgálatokat.

Az elsőrendű vádlott különböző módszerekkel próbálta elfedni tevékenységét, például titkos mobiltelefonokat használt és különböző kódneveket alkalmazott.

Az ügy egyik érdekessége, hogy Karsai Tamást, aki 2014 és 2018 között a Pénzügyminisztérium jogelődje, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt, „Kékszakállként” emlegették a vádlottak. Tizenegyedrendű vádlottként 4 év letöltendő börtönbüntetéssel, pénzbüntetéssel és vagyonelkobzással fenyegeti az ügyészség.

Az ügyészség szerint összesen 108 európai uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további 8 hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.

A további vádlottak között szerepel Barta-Eke Gyula, aki 2019 és 2022 közt a korábban Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette. E minőségében ő volt az, aki egyes EU-s pályázatokhoz az előminősítési tanúsítványt kiállította.

A vádak alapján Barta-Eke több alkalommal kapott tízmillió forintot meghaladó csúszópénzt, ezért az ügyészség 124,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást vele szemben, valamint öt évre börtönbe is küldenék őt.

Az érintettek tagadják a vádakat, szerintük politikai célzattal, bosszúból indult ellenük eljárás.