Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lemondás hátterében az Országgyűlés által hétfőn elfogadott alaptörvény-módosítás és az ahhoz kapcsolódó, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érintő átalakítási folyamat áll. A módosítás célja egyes értelmezések szerint az alapítványi rendszer újraszabályozása és állami szerepvállalásának átalakítása.
Orbán Balázs közleményében hangsúlyozta: az MCC az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és szerinte a tehetséggondozás területén az egyik legsikeresebb hazai intézménnyé vált. Úgy fogalmazott, hogy az alapítvány „valódi nemzeti intézménnyé” nőtte ki magát, amely nemzetközi szinten is elismert.
A politikus ugyanakkor jelezte, nem ért egyet a készülő jogszabályi változtatásokkal, amelyek szerinte érdemben befolyásolják az MCC jövőjét. Hozzátette: az intézmény jövője szempontjából kulcsfontosságú tárgyalások sikeressége érdekében döntött a lemondás mellett, hogy ne terhelje a folyamatokat politikai álláspontjával.
A kekva-rendszert érintő módosítások az elmúlt időszakban komoly politikai vitákat váltottak ki. A végleges törvényszöveg több ponton eltér az eredeti javaslattól: kikerült például az a rendelkezés, amely a kekvák vagyonát teljes egészében nemzeti vagyonná minősítette volna, és módosult az állam alapítói joggyakorlásának szabályozása is.
A változtatások célja a jogalkotók szerint a rendszer működésének pontosítása, ugyanakkor a kritikusok szerint a módosítások továbbra is érdemben átalakíthatják az alapítványok működési kereteit, köztük az MCC pozícióját is.