Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az aranykonvoj-ügyben korábban több sajtóorgánum arról számolt be, hogy egy június 9-i keltezésű ügyészségi dokumentum alapján több, a nyomozás szempontjából releváns döntéshozó és volt tisztségviselő neve is felmerült. Az ügyben felvetett gyanú szerint 7 rendbeli, aljas indokból, a sértett sanyargatásával megvalósuló jogellenes fogvatartás és kényszervallatás bűntette is szerepel az eljárásban, amely akár 2–12 év szabadságvesztéssel is büntethető. A lapinformációk szerint a sértetti oldal a legsúlyosabb kényszerintézkedések – őrizetbe vétel és letartóztatás – indítványozását is kezdeményezte több érintett esetében.
Laczó Adrienn az Indexnek elmondta: az Oscsadbank és ukrán állampolgárok képviseletében indították az eljárást, amelyet eredetileg még személyek megjelölése nélkül tettek meg, mivel a nyomozás feladatának tartották a felelősségi körök tisztázását. Hozzátette, az azóta eltelt időben lezajlott tanúkihallgatások és a sajtóban megjelent információk is erősítették a gyanújukat, ezért most már konkrét személyekre szűkítették az indítványt.
Az ügyvéd szerint a nyilvánosságra került iratokból „egyértelműen látszik” a megnevezett személyek felelőssége. A letartóztatási indítványt azzal is indokolták, hogy fennállhat a szökés és elrejtőzés veszélye, különösen a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező érintettek esetében. „Orbán Viktor esetében ez egészen biztosan fennáll” – fogalmazott.
Hozzátette, a védelem szerint az is kényszerintézkedési ok lehet, ha valaki befolyásolhatja a tanúkat vagy az eljárás menetét. Úgy vélte, a korábbi miniszterelnöki pozícióval járó kapcsolatrendszer ezt a kockázatot is megalapozhatja. A bűnismétlés veszélyét ugyanakkor kevésbé tartják valószínűnek, mivel az érintett már nem rendelkezik olyan pozícióval, mint a feltételezett cselekmények idején.
Laczó Adrienn kitért arra is, hogy helyesnek tartja az ügyészségi iratok azon gyakorlatát, amely szerint az érintetteket nem tanúként hallgatnák ki elsőként. Szerinte ez elkerülheti azt a helyzetet, hogy a később gyanúsítottá váló személyek korábbi tanúvallomásai visszaélésre adjanak lehetőséget.
Az ügyvéd úgy látja, Orbán Viktornak már nincs mentelmi joga, így jogi akadálya nem lenne a legsúlyosabb kényszerintézkedések alkalmazásának sem. Mint fogalmazott, akár az is előfordulhatna, hogy előállítás, őrizetbe vétel és rövid időn belül bíró elé állítás történik, bár ennek valószínűségét alacsonynak tartja.
Az aranykonvoj-ügyben Magyar Péter is korábban nyilvánosságra hozatalokat ígért, ha a legfőbb ügyész nem ad tájékoztatást a nyomozás állásáról. Laczó ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte a legfőbb ügyész nem a kormány része, így egy ilyen felszólításban nincs kifogásolnivaló. Hozzátette, meglátása szerint az ügyészség eddig nem adott érdemi tájékoztatást, a nyilvánosság pedig főként sajtóértesülésekből tájékozódik.
Azt is kijelentette, hogy nem tartja nyomásgyakorlásnak a politikai vezetők részéről érkező tájékoztatási igényeket egy kiemelt közérdeklődésű ügyben, ugyanakkor szerinte a legfőbb ügyésznek tisztáznia kellene a helyzetet, ha nem tud érdemi információt adni. Szerinte az aranykonvoj-ügyben a nyomozás körüli kommunikáció továbbra is hiányos, és ez kérdéseket vet fel az eljárás átláthatóságáról.