A tervek szerint a cégcsoport hamarosan ötven százalékos tulajdonrészt szerez Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.-ben, amely jelenleg évi 150 ezer sertés kibocsátására képes.

Az UBM így a jövőben a commodity-kereskedelem, a takarmány-kiegészítők gyártása és értékesítése, a premix-gyártás, a takarmánykeverés, valamint a disztribúció mellett már az élőállat-tenyésztés területén is aktív szereplővé kíván válni Európában, a legmodernebb és legfenntarthatóbban működő sertéstelepének megépítésével, és éves szinten 350-500 ezer hízósertés előállításával.

Célkitűzésének megvalósítását segíti az is, hogy az UBM szerint a baromfi- és sertéshús-fogyasztás esetében összesen 10 százalék körüli növekedés várható globálisan a következő években.

Emelkedett az élő sertés és sertéshús értéke

A Napi.hu korábban a KSH adatai alapján megírta, hogy Magyarország nemzetközi piacon értékesített élő sertés és sertéshús mennyisége nem változott számottevően az egy év viszonylatában, értéke ugyanakkor 29 százalékkal emelkedett.

A kivitel elsősorban Romániába, Olaszországba és Horvátországba irányult. Ezzel szemben a sertéshúsimport volumene 15 százalékkal, értéke 45 százalékkal volt nagyobb ugyanezen időszak alatt. A sertéshús kétharmada Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából származott.

2022. január és november között az élő sertés és sertéshús exportja 144,8 milliárd forint, míg az import 122,6 milliárd forint volt a KSH adatai alapján.

Évi 30 kilogramm személyenként

Idén februárban pedig arról számolt be Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára, hogy Magyarországon a sertéshúsfogyasztás az utóbbi időben növekedett, mostanra elérte az évi 30 kilogrammot személyenként, és második helyen van a baromfiágazat után.