A Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak friss tanulmánya támpontot ad hozzá, hogyan lehet kezelni a toxikus vezetést a szervezetekben - olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem sajtóközleményében. 

A toxikus vezetés fő ismérve a dolgozók pszichés-érzelmi zaklatottsága. Minél több munkavállalót érint ez a probléma a vezető annál „toxikusabb”– derül ki a Vezetéstudomány folyóiratban közzétett egyetemi kutatás eredményeiből.

A toxikusnak észlelt vezető főbb tulajdonságai közé tartozik, hogy kiszámíthatatlan, szeszélyesen hoz döntéseket, irreális célokat tűz ki, gyakran szeg etikai és személyes határokat, illetve az elvárásait nem megfelelően kommunikálja. Jellemző még rá a dominancia iránti igény, a hatalomvágy, a rendkívüli manipulációs képesség, az etikátlanság, a magas intellektus és a karizma, de sokszor küzdhetnek kompetenciahiánnyal is.

Általában szeretik beosztottjaikat hibáztatni, megfélemlíteni, megalázni, a felelősséget áthárítani. Egyáltalán nem csapatjátékosok, az összes jó eredményt a magáénak titulálja, ezáltal tűnhet produktívnak, amellyel kivívhatja a felsővezetés támogatását. 

 A toxikus vezetés csak akkor maradhat fenn, ha azt a szervezet értékrendje és a vezetőkiválasztási gyakorlata tolerálja, sőt, akár elvárássá is teheti, valamint ha a szervezet tagjai túlzottan beletörődőek

– hangsúlyozza Czifra Julianna, a tanulmány első szerzője. 

A toxikus vezető megmérgezi a légkört, mivel folyamatos érzelmi frusztrációt okoz. A munkatársak kiégnek, túlterheltté, motiválatlanná válnak, gyakrabban betegszenek meg, sokat panaszkodnak, klikkek alakulnak ki, túlélő üzemmódba kapcsolnak, és a gyászhoz hasonló folyamaton mennek keresztül. A szervezet teljesítménye leromlik, lelassul a döntéshozás, a kreativitás, az innováció, a lojalitás csökken, a fluktuáció megnő. Félelemkultúra, bizalmatlan légkör alakul ki, torzul az információáramlás.  

A toxikusságot nehéz kikerülni, de ha már kialakult, mihamarabb kezelni kell, hogy ne épüljön be a szervezeti kultúrába, és elkerülhető legyen a negatív spirál. 

Az elsődleges szempont a mérgező ember felismerése a szervezetben, majd a változás elindítása például a HR vagy egy felsővezető kezdeményezésére.

Amennyiben az első számú vezető vagy tulajdonos viselkedése toxikus, akkor az alatta lévő vezetői szintnek a feladata a toxikusság kivédése, „ernyőt tartva” a munkavállalók fölé. Fontos külső szakértőt is bevonni. A leghatékonyabb a coaching és pszichoterápia együttes alkalmazása lenne. Ebben az esetben a vezetőnek együttműködőnek kell lennie, és egyaránt dolgozik a képességei és a személyisége fejlesztésén is, a teljes változás azonban így sem garantált. 

Érdemes rendszeresen felmérni a szervezeti légkört, erősíteni a vezetőkiválasztással, teljesítményértékeléssel kapcsolatos HR-folyamatokat, és olyan szervezeti kultúrát és értékrendet fenntartani és fejleszteni, ami nem tűri el a vezetők norma- és szabálysértő magatartását, hangsúlyozzák a szerzők.

Ítéletet mondtak a dolgozók: megvan a 100 legjobb európai munkahely

A Fortune közzétette a 2024-es listát a 100 legjobb európai vállalatról. Bővebben >>>