Még a kilencvenes években mesélte Tamás Gáspár Miklós, aki
az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanított filozófiát, hogy az ellenzéki
kerekasztal tárgyalásokon bizony nem egyszer összecsaptak a jogászok és nem jogászok Magyarország közjogi
berendezkedése kérdésében.
Azt kellett eldönteni, az Egyesült Államok, illetve Franciaország prezidenciális rendszerét vegyük át, vagy maradjunk a német
példánál, és lenne egy gyengébb jogosítvánnyal rendelkező elnök, és lenne egy
erős miniszterelnök, ha úgy tetszik, a kancellár. Végül, részben történelmi okok, a közös római jogi hagyományok miatt, Németországot követtük.
Zsigó Róbert, a Fidesz országgyűlési
frakcióvezető-helyettesének a közszolgálati tévében tett nyilatkozata szerint
Novák Katalin február 11-nyújtotta be a lemondását, és ennek érvényességéhez a
Parlamentnek ezt el is kell fogadnia 15 napon belül. Az Országgyűlésnek szintén
15 napja van arra, hogy megfontolása kérje az elnököt, ha ez sikertelen, a
lemondást el kell fogadni.
Ha elfogadták, hasonló forgatókönyv lesz, mint Schmitt Pál esetében, a megbízott ideiglenes államfő Kövér László házelnök lesz, neki ez a
szerep nem ismeretlen, 2012 tavaszán valamivel több, mint egy hónapig gyakorolta
a jogkört.
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.
évi CX. törvény egészen pontosan a következőket mondja:
Háromkörös is lehet a
szavazás
A jog harminc napot ad arra a Parlamentnek, hogy titkos
szavazással megválassza az új elnököt. A köztársasági elnök személyére a
képviselők egyötöde tehet javaslatot – mondta el ifj. Lomnici Zoltán a
köztelevízióban. Első körben kétharmados többség kell, ha nincs meg, a második
kör következik, ahol újfent kétharmad szükségeltetik.
Sikertelenség esetén a harmadik körben már csupán feles
többség kell. Vagyis a napok számából kiolvasható, hogy márciusra már új elnök
lehet.
A vagyonnyilatkozat
A köztársasági elnöknek a megbízatása keletkezését követő
harminc napon belül vagyonnyilatkozatot kell tennie. Ehhez köteles csatolni a
vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekeinek a vagyonnyilatkozatával
azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a
vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a köztársasági elnök tisztségét nem gyakorolhatja,
javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának -
egyben a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának - tényét az Országgyűlés állapítja meg.
A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a
vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai
kivételével - a Sándor-palota gazdasági ügyekért felelős vezetője a palota
honlapján teszi közzé. A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés
alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának tagjai tekinthetnek
be a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt az
Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a szerint megillető
tiszteletdíj összegének 1,1-szerese.
Közvetett, vagy
közvetlen?
Ez a téma már az emlékezetes négy igenes népszavazáson is
felmerült. 1989. november 26-án a referendumon a köztársasági elnökválasztás
időpontjáról és módjáról, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, az
MSZMP vagyonelszámoltatásáról, valamint a munkásőrség feloszlatásáról döntöttek
a választópolgárok.
A népszavazást megelőző kampányban az SZDSZ mellett a Fiatal
Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt is arra kérte a választópolgárokat, hogy a valamennyi
kérdésre igennel szavazzanak. A tét az MSZMP legyőzése és Pozsgay Imre
elnökségének lehetetlenné tétele volt, mert egy közvetlen elnökválasztás
valószínűleg az ő sikerét hozta volna.
Pozsgaynak 6404 szavazat kellett volna, és meglehetősen rosszul
élte meg a kudarcot. E sorok írója 1994-ben készített vele interjút budai házában,
ám amikor szóba került a népszavazás, látszott, nem jutott még túl az ügyön.
Csink
Lóránt egyetemi tanár egy tanulmányában arról értekezik, hogy az ellenzéki
kerekasztal tárgyalásokat a felek nagyfokú bizalmatlansága jellemezte. Az ellenzék
tartott attól, hogy a régi rend fegyveresen akarja visszaszerezni a hatalmat,
és ehhez az állampárt által állított államfő – ami akkor a legvalószínűbb
forgatókönyvnek mutatkozott – segítséget adhat.
Egy, a rendszerváltást meghiúsítani törekvő különleges
jogrend bevezetése reális forgatókönyvnek tűnhetett, figyelembe véve, hogy még
mindig állomásoztak szovjet csapatok Magyarország területén, továbbá figyelmeztetésként
hatottak a lengyelországi események, ahol Jaruzelski elnöknek volt hasonló
kísérlete.
A közvetlen választás
is csak pártpolitika lenne?
A jelenleg ellenzéki pártok közül négyen indítványozták a közvetlen elnökválasztást, ám az alkotmányjogászok szemmel láthatóan nincs ínyükre a dolog, hiszen lényegében át kellene írni mindent és óriási közjogi választások szükségeltetnek.
Petrétei György, egyetemi tanár, volt igazságügyi miniszter
egy másik tanulmányban arról értekezik, hogy a közvetlen, nép általi választás – a
parlament általi választáshoz hasonlóan – nem eredményezné a tisztség
politikamentességét, pusztán annyival különbözne az Országgyűlés általi
megbízási formától, hogy a köztársasági elnöknek közvetlen legitimáltságot
adna, úgy azonban, hogy ezt éles választási küzdelem során szerezné meg.
Kérdéses az is, hogy az egész országra kiterjedő kemény
választási harc után a többség által megválasztott államfő képes volna-e azt a
visszafogott politikusi szerepet ellátni, amely az Alaptörvény által
kialakított tisztségéből következik. Nem okozna-e neki elégedetlenséget,
illetve frusztrációt azoknak a feladat- és hatásköröknek a gyakorlása, amelyek
a köztársasági elnök számára jelenleg adottak.
Felvethető az is, hogy mennyiben volna képes a nemzet
egységét kifejezni és integrációs, valamint reprezentációs feladatát az állam
és a társadalom egésze számára ellátni. A közvetlen államfőválasztás tehát nagy
valószínűséggel szintén a pártpolitikáról szólna.
A közvetlen változás
hibás elképzelés?
A köztársasági elnök közvetlen – tehát általános országos
választáson történő - választása alkotmányjogi szempontból hibás elképzelés –
írja Karsai Dániel alkotmányjogász Facebook-posztjában.
A közvetlen választás óriási legitimációt ad az érintett
közjogi méltóságnak. Jelenleg a végrehajtó hatalomban senkit nem választunk meg
közvetlenül. Sem a miniszterelnököt, sem a minisztereket, sem mást. A
köztársasági elnök ilyen megválasztásához alapvetően át kellene írni
Magyarország közjogi berendezkedését és az állam tényleges fejévé kellene tenni
az államfőt a miniszterelnök helyett.
Ha ez elmarad, a köztársasági elnök jelentős, de nem
túlzottan erős hatáskörei és legitimációja között hatalmas szakadék keletkezik.
Az államfő jelenleg részben szimbolikus feladatokat lát el. Másfelől meg nagyon
is valóságos, de korlátozott jogkörökkel rendelkezik a demokrácia védelme
érdekében. Ezek közül a legfontosabb a törvényjavaslatokkal szembeni politikai és
alkotmányos vétó. A többi hatásköre is lényeges, mint például a mostanában
sokat emlegetett kegyelmezési jog vagy a különböző kinevezési jogosultságok.
Az államfő jelentős szerepe a magyar közjogi rendszerben
ugyanakkor fényévekre van a magyar állam tényleges vezetői szerepétől, amire a
közvetlen választás felhatalmazást adhatna. A jelenlegi, korlátozott mértékű
hatáskörök visszaélésszerű alkalmazásához vezethetne a közvetlen választás. A
közvetlenül választott elnök például mondhatná, hogy én minden törvényt
megvétózok, mert engem közvetlenül választottak.
Holott ezt a hatáskört kivételesen - az elmúlt évek elnöki
gyakorlatánál persze sokkal gyakrabban -, politikailag vagy alkotmányos
szempontból indokolt esetben lehet használni. Az elnök akár mondhatná, hogy én
innentől minden kinevezést megtagadok, mert engem közvetlenül választottak,
holott erre is csak kivételesen, az államszervezet demokratikus működésének
súlyos zavara esetén van joga. A sor még hosszan folytatható lenne.
Összefoglalva, az elnök relatíve szűk hatáskörei és a
közvetlen választás jogintézménye között alkotmányjogi szempontból
feloldhatatlan ellentmondás feszül. Ezt az ötletet tehát el kell vetni – írja a
jogász akinél 2022-ben diagnosztizáltak az idegsejtek elsorvadásával járó
ASL-betegséget, és aki 2023. szeptemberében a strasbourgi Emberi Jogok Európai
Bíróságán perelte be a magyar államot, hogy méltón tudjon meghalni.
