Az LMP-s Kanász-Nagy Máté azután fordult a Belügyminisztériumhoz, hogy Rétvári Bence államtitkár a közösségi oldalán a pedagógus-szakszervezetek tagságának elolvadásáról közölt adatokat. 

Eszerint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ): 23 535 főről 5 200-ra, míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 2 612-ről 800 főre csökkent.

Kommentként az írta: "a Pedagógusok Szakszervezete 2014-ben még 23.535 tagot számlált, 10 év alatt pedig rengetegen fordítottak hátat nekik, hiszen mostanra mindössze 5 200 tagjuk maradt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél még siralmasabb a helyzet. 10 éve is alig 2 612-en voltak, mostanra épphogy 800 tagjuk maradt. Mindezt az oktatásban dolgozó mintegy 165 ezer pedagógus számával kell összevetni. Egyik szakszervezet sem reprezentatív, de a leghangosabb PDSZ már az 1 százalékot se éri el. És ki tudja, a tagok között hány már nem aktív tanár lehet ott, ahol már a vezető se aktív tanár, hanem évek óta nyugdíjasként nyilatkozik a tanárok nevében."

Igaz, forrást nem mellékelt a bejegyzéséhez az államtitkár, így nem írta le azt sem, hogy honnan származnak az adatok.

Erre hívta fel a Belügyminisztérium figyelmét Kanász-Nagy Máté is. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, vezet-e a kormány nyilvántartást bármely szakszervezet taglétszámát illetően, és ha igen, akkor ezt milyen jogszabályi alapokon teszi. Illetve arról is információt kért, hogy milyen adatbázisból dolgozott Rétvári Bence államtitkár és honnan vette az adatait.

Rétvári Bence válaszában először arra jutott, hogy

a pedagógus szakszervezetek valós taglétszáma olyan, mint Columbo felesége: mindig beszélnek róla, de sose látjuk. Márpedig nagyon fontos lenne tudni, pontosan kiket képviselnek, és miből gazdálkodnak.

Majd kissé fenyegetőbb tónusa lett az államtitkár levelének.

Szóval jó lenne tisztán látni! Mennyien voltak, mennyien maradtak, a tagdíjakból vagy mikroadományokból működnek? Mivel a pedagógus szakszervezetek jelentős politikai befolyást gyakorolnak, ezért az embereknek joguk lenne ezt tudni. De mind a taglétszámot, mint a gazdálkodást balladai homály veszi körül
– írta Rétvári Bence. Ezután arra kérte az érintetteket, öntsenek tiszta vizet a pohárba. 
Az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottsággal vagy más, független szervvel igazolják, hány olyan tagjuk van, aki aktív pedagógus jogviszonnyal rendelkezik és tagdíjat fizet. Ekkor látni fogjuk, hogy a 165 ezer főből hányat képviselnek valójában. És mutassák be, hogy a tagdíjbevétel és a kiadási összegük közötti különbözetnek honnan jön a fedezete
– hangsúlyozta Rétvári Bence. 

Tanárbérek: még a közepest sem éri el az elégedettségi mutató

Egy friss kutatás adatai szerint átlagosan 2,5-re értékelték a pedagógusok, hogy mennyire elégedettek a kormány béremelésével, mondta Totyik Tamás szakszervezeti vezető. Idén további 6-7 százalékos béremelés lenne indokolt. A részletekért KATTINTSON!
A Belügyminisztérium államtitkárának szavai már csak azért is figyelemre méltóak, mert pont aznap beszélt Totyik Tamás szakszervezeti vezető (PSZ) az Economxnak egy friss kutatás eredményéről, miszerint korántsem beszélhetünk elégedettségről a pedagógusok körében. Átlagosan 2,5-re értékelték egy 1 és 5 közötti skálán, hogy mennyire elégedettek: a kormány 2026. január elsejére ígért béremelésével a tanárok épphogy közepest adtak. 

A PSZ elnöke szerint a szakképzést kiszakították a köznevelésből, ez egyetemek és főiskolák által fenntartott intézményeknél a legalacsonyabb az átlagkereset. Itt csupán 573 583 forintot keresnek a kollegák. Az önkormányzatoknál és az egyházi fenntartású intézményeknél 568 ezer forintot keresnek a tavaly novemberi 472 ezer forint után a tanárok, ez pedig 24 százalékos béremelésnek felel meg.

Az alapítványi vagy magániskolákban 20 százalék körül alakult a béremelés, 606 ezer forintra nőtt a tanárok bére, a 2023. novemberi 502 ezer forint után.

A fenntartók szerint a szakképzési centrumok alá tartozó intézményekben dolgozó pedagógusok bére emelkedett a leginkább 44,2 százalékkal, itt a bérek elérik a bruttó 690 ezer forintot is, a tavaly novemberi 478 ezer forint után.

Fizetésemelés szempontjából az óvodapedagógusok jártak a legrosszabbul, jellemzően 24,6 százalékos béremelést kaptak. A fizetésük bruttó 586 ezer forintra emelkedett a tavalyi 470 ezer forint után.

A 620 ezer forintos átlagjövedelmet sem az önkormányzati, sem a tankerületi fenntartású intézményekben dolgozók átlaga nem éri el. A válaszadók beszámolója szerint ezen intézmények dolgozóinak béremelése jóval elmarad a 32,2 százaléktól, emelte ki a szakszervezeti vezető.

A pedagógus életpálya szakaszait tekintve pedig az látszik, hogy a gyakornokok bőven jellemzően 37,7 százalékos béremelést kaptak, ami az ígért 32,2 százalékot is meghaladja.

A magasabb fokozatban lévők tanárok pedig nem kaptak ennyit. Ezért sem meglepő, hogy a béremeléssel kapcsolatban a gyakornokok átlagosan 3,2 pontra értékelték a fizetésemelést, a mesterpedagógus vagy kutató tanárok pedig csak elégtelennel tudták díjazni.