A budapesti atlétikai világbajnokság apropóján a miniszterelnök megjegyezte, hogy a sportrendezvények megszervezésében a világ legjobbjai közé tartozunk.

Mint mondta, egymilliárd néző látta a közvetítéseket, százhetvenezer vendég volt Budapesten, és négyszázhatvanezer vendégéjszakát töltöttek el hazánkban, a megrendezéshez képest kétszeres bevételt termelt a magyar gazdaságnak. 

A kormányfő kiemelt vállalásnak nevezte az energiabiztonság fenntartását. Az energiafüggetlenség garantálása érdekében Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Katarral is földgáz-megállapodást kötött a magyar kormány. Ugyanis a miniszterelnök szerint Brüsszel úgy döntött, hogy leválasztják Európát az orosz energiahordozóktól, ez pedig ellentétes a magyar és az európai érdekkel, ám ezt most nincs elég erőnk megakadályozni – mondta.

Egyébként Orbán Viktor szerint a türk világ Európa szempontjából megkerülhetetlen stratégiai szereplővé vált. Hazánkba az ő irányukból ötmilliárd köbméter földgáz érkezik, ami a teljes fogyasztásunk fele.

Számára a kezdetektől nyilvánvaló a 2014-es orosz-ukrán konfliktust lezáró minszki béke törékenysége, amennyiben Ukrajna nem adja fel NATO-csatlakozási szándékát. Időközben ezért erősítette meg hazánk a közép-ázsiai kapcsolatokat, és 2018-ban emiatt csatlakoztunk a Türk Tanácshoz. 

A miniszterelnök kiemelte, hogy feltöltötték a gáztározókat, az éves fogyasztás hatvan százaléka már rendelkezésre áll. Átvizsgálták az elektromos-hálózatot is, hol lehet a megújulókat betáplálni a rendszerbe. Ígérete szerint, most már tudják, az elszámolási viták után hol tudják fogadni a napelemeseket. Orbán Viktor szerint Magyarország a klímabajnokok klubjába tartozik.

Beszélt a védelmi iparról is, többek között a zalaegerszegi központról, ahol nemcsak gyártás, hanem kutatás-fejlesztés és tesztelés is zajlik, ugyanis meggyőződése alapján Európa a  következő évtizedekben újra militarizálódni fog.

„Becsaptak bennünket!”

– így összegezte Orbán Viktor az ukrán gabonavitát. Mindezt azzal magyarázta, hogy Brüsszel állítása szerint az ukrán gabona nélkül súlyos éhínség lenne Afrikában, ezért nyitott hazánk szállítási folyosót. Azonban az olcsóbb ukrán gabonát nem vitték tovább Afrikába, hanem kiszorították a magyar termékeket.

Nem engedhetjük, hogy bizonytalan gabonából süssenek kenyeret a magyar családoknak

– fogalmazott a miniszterelnök.

A behozatali tilalmat pedig a brüsszeliek szántották be, ezért arra kérte az EU vezetését, hogy álljanak ki a közép-európai országok mellett. Egyébként Ukrajna kapcsán kitért arra, hogy az ukránok évek óta sanyargatják a magyar iskolákat, ukrán iskolákká tennék azokat, és ha ez nem megy, akkor bezárják az intézményeket. Ukrajnát semmilyen kérdésben nem támogatjuk, ameddig vissza nem állítják a kisebbségi törvényeket – fogalmazott.

Ami az MNB-nek nem ment, azt a kormány megoldotta


A miniszterelnök arról is beszélt, hogy bár a jegybank feladata az inflációs cél kijelölése: ezzel mégsem tudott megbirkózni az MNB, ezért saját eszközöket vetettek be – utalt a többek között a kötelező akciózásra, illetve az online árfigyelésre. Szerinte szeptemberben tizenkét százalék alatti lesz az infláció, és december tíz százalék alá fog esik majd.

Be fogunk avatkozni decemberben, ha nem tudják a kereskedők kordában tartani az üzemanyagárat

– szögezte le Orbán Viktor. 

Arról is beszélt, hogy a kormány törvénymódosítással mentené ki a jegybankot szorult, eladósodott helyzetéből, mert nem vonna el máshonnan forrásokat. A magyar államadósság kétharmada magyar, (huszonnégy százaléka a családoknál), egyharmada külföldi tulajdonban van.

A jövő viszont borús


Orbán Viktor szerint orosz-ukrán háború folytatódni fog, még több tízezer ember halálát okozva, de a háború elöl idemenekültek biztonságát  továbbra is garantáljuk. 

Senkit sem fogunk visszaerőszakolni Ukrajnába

– fogalmazott a miniszterelnök. 

Az ellenzéki képviselők felszólalásaira adott viszontválaszokban már több volt a politikai üzenet. A jobbikos Lukács László György migránsmunkásos felvetésére közölte, nem igaz, hogy százezerszámra hoznának be külföldi vendégmunkásokat. A hatályos törvények szerint csak annyi vendégmunkásnak adható engedély, amennyi betöltetlen álláshely van Magyarországon. Ez jó szabály – tette hozzá a miniszterelnök. 

Szamárságnak nevezte, hogy Oroszország katonai szempontból képes lenne elérni a magyar, a szlovák, vagy a lengyel határt.

Nincs olyan forgatókönyv, hogy Magyarországnak és Oroszországnak közös határa legyen, az erre épített külpolitika tévedés

– fogalmazott. A svédek NATO-csatlakozásáról pedig leszögezte: „egyetlen körülményt nem látok, hogy sürgetni kellene a döntést”, Orbán Viktor szerint semmi sem fenyegeti Svédország biztonságát, ezért van idő kikövetelni a tiszteletet. 

Dúró Dóra (Mi Hazánk) a demográfiai válságra és a családi kedvezmények csorbítására figyelmeztetett. Orbán Viktor válaszában azt ígérte, hogy a falusi csok továbbra is megmarad, és az év végén az érdeklődés hiánya miatt kifutó városi csok után jövő év elejétől meghirdetnek egy újabb programot. 

Orbán Viktor végezetül beszélt az autóiparról és a mellé érkező akkumulátor-iparról is. Szerinte félmillió ember él hazánkban a gépjárműgyártásból, és az ő munkahelyük kerülne veszélybe, ha 2035-től ezekben a gyárakban leállna a munka. A technológiai átállást az akkumulátortor-gyártás biztosíthatja. A vízigénnyel kapcsolatban megjegyezte, van hazánk számára elég tartalék, ha úgy döntünk, mert több víz jön be, mint amennyi elfolyik az országból, képesek vagyunk kielégíteni a szektor igényét – tette hozzá Orbán Viktor.