Összeszedtük a hétfői legfontosabb híreket és legérdekesebb cikkeinket, hogy önnek ne kelljen átnéznie a teljes magyar sajtót, hanem egy helyről tudjon tájékozódni.

  • Megy a harc azért, hogy kiderüljön, egy évre vagy korlátlan időre kapott Magyarország Donald Trumptól felmentést az orosz olaj vásárlására vonatkozó szankciók alól. Orbán Viktor hétfőn újra megszólalt a témában, részletek ide kattintva.
  • Az Európai Bizottság szerint a magyar–amerikai megállapodás, amely Magyarországot az amerikai szankciók alól mentesíti, nem változtat az unió 2027-re tervezett orosz olaj- és gázimport-kivezetési céljain, a washingtoni döntések értelmezése pedig kizárólag az Egyesült Államok hatásköre. A hírről bővebben itt olvashat.
  • 2024-ben 1257 milliárd forint árbevételt értek el a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagvállalatai – mondta Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) elnöke, a MAGYOSZ Next 35 konferencián. Egy évvel korábban még 1700 milliárd forintot realizált a szektor, erről itt írtunk korábban. A csökkenés hátterében az Economx információi szerint a MAGYOSZ tagvállalati szerkezetében történt változás áll. Beszámolónk a konferenciáról itt olvasható.
  • A magyar fizetőeszköz – az euróval szemben – friss erősödést produkált: az árfolyam a reggeli órákban már 383 forint környékére esett, ami másfél éves, illetve egyes elemzések szerint közel két éves csúcsnak felel meg. A forint mai nagy menetéről itt talál több infót.
  • Bár a 2 százalék körül mozgó EU-s infláció, melyet az energiaárak olvadása enyhített, önmagában biztatóan hangzik, ám a hazai adatok más trendeket sugallnak. Grafikonokon szemléltetjük, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosara drámai szintű drágulást tükröz, ez pedig extrém módon rányomja a bélyegét a megélhetés nehézségeire – árréssapka ide vagy oda. Bővebben itt.
  • 2026. január 1-től szabadon dönthetünk a nyugdíjas évekről: a nyugdíjba vonulás rugalmas, személyre szabott rendszer szerint történik, a dolgozók saját igényeik szerint hagyhatják abba a munkát. Részletek ide kattintva.
  • A kiberbűnözés már nem informatikai, hanem társadalmi válságjelenség: a támadások évente több mint félmilliárd embert érintenek, a gazdasági kár pedig meghaladja az 5 ezermilliárd dollárt – vagyis felér a világ legnagyobb gazdaságainak éves teljesítményével. A Kiberbiztonság – kibertér című kézikönyv szerint a bűn ugyanaz, csak a technológia változott. Az 1834-es távíró-manipulációtól a mai kriptós átverésekig a csalók ma is a társadalom digitális immunrendszere gyenge pontjain támadnak: ott, ahol a figyelem lankad vagy a bizalom túl nagy. Mit tehet a biztonsága megőrzése érdekében? Cikkünkből kiderül!