A középtávú gazdaságpolitikai program szerint a következő hároméves ciklus végére a korábban tervezettnél lassabban, 5-6 százalékra mérséklődhet az infláció. A korábbi prognózisok szerint ezt az ütemet 2001-2002-ben érte volna el az áremelkedés. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a reálisnak tűnő új célkitűzések hozzájárulhatnak az inflációs várakozások csökkentéséhez, és azt is jelzik, hogy a kabinet a jövőben a gazdasági növekedést akár a gyors inflációcsökkenés terhére is gazdaságpolitikai prioritásnak tekinti. Arról azonban eleddig kevés szó esett, hogy mindez a jövő évi költségvetés, vagyis a kétéves költségvetés módosítását is indokolttá tenné. Az elemzők és a kutatóintézetek ma jobbára 6,5-7,0 százalékos 2002-es éves átlagos inflációval számolnak. Az idén várt 8,5-9 százalékos éves átlagos inflációhoz képest meglehetős, 2 százalékpontos jövő évi csökkenés több tényező együttes hatásaként alakulhat ki. A legfontosabb ezek közül a bázishatás, vagyis az, hogy a 2001 második felében, illetve 2002 első felében kijövő adatok magas bázisadatokat váltanak majd fel az indexben, vagyis ebben az egyéves időszakban gyors csökkenés várható. Mindez kedvező külső feltételekkel, valamint a szolgáltatások és az élelmiszerárak növekedésének lassulásával és a költségvetés restriktívebbé válásával párosulva lehetővé teszi a 2 százalékpontos ütemcsökkenést, de a 4-6 százalékos eredeti, azaz a költségvetés alapjául szolgáló inflációs prognózis teljesüléséhez nem elég - vélik az elemzők, és talán maga a prognózisát módosító kormányzat is. A jegybankelnök szerint a következő években 5-6 százalék alá nemigen süllyedhet az árindex, mert egyes ágazatokban - élelmiszer, szolgáltatások - elkerülhetetlen az árak felzárkózása az unióbeli szinthez. A várható infláció alapján nem vakmerőség kijelenteni, hogy a költségvetés jövőre is 100 milliárd forintos többletbevételt ér el pusztán a tervezettnél magasabb árindex miatt. Ez bevételi oldalon elsősorban a fogyasztási adóbevételek növekedésében mutatkozik meg. A kiadásokat sem hagyja azonban érintetlenül a magasabb infláció. Emelni kell például a nyugdíjakat, aminek a kiszámításakor felerészben az árindexet is figyelembe veszik. A közalkalmazotti bérek korrekciója már politikai döntéstől függ, mivel a tényleges bérkiáramlás rendszerint meghaladja a tervezettet. A fogyasztói árkiegészítésekre is többet kell majd költenie a tervezettnél a költségvetésnek, így az előre látható eltérés a terv és a valóság között indokolttá teszi a költségvetés módosítását. A kormány eddig mereven elzárkózott attól, hogy ismét megnyissa a kétéves költségvetés vitáját, Orbán Viktor miniszterelnök viszont úgy nyilatkozott, hogy a költségvetés minden egyes forintjáról legalább egyszer dönt a parlament. A kormányfő ezzel az utólagos jóváhagyás eddig is gyakorolt rendszerének folytatására utalt, ami az jelenti, hogy kétéves költségvetéshez legkorábban 2002 szeptemberében, a zárszámadási vita során szólhatnak hozzá az Országgyűlésben. Az már új összetételű parlament lesz, így elkerülhető, hogy a FKGP politikai tőkét kovácsoljon a költségvetési vitából. Baka Zoltán