Váratlan fordulatot hozott a minimálbér és a garantált bérminimumról szóló háromoldalú tárgyalás. A beszámolókból ugyanis úgy tűnik, hogy jelen állás szerint új javaslatot kell kidolgozni a 2026-os évre, miután a kormányzat részéről világossá vált,
a csomag az eddigi ígéretekkel szemben mégsem tartalmazhatja a szociális hozzájárulási adó (szocho) egy százalékpontos csökkentését.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaságnak megerősítette, a kormányzati álláspont szerint a költségvetésben nem áll rendelkezésre forrás a régóta lebegtetett adócsökkentésre, amely éves szinten mintegy 200 milliárd forint kiesést jelentene. További érvként hangzott el, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben jelentette be a mikro- és kisvállalatokat érintő, 11 pontos gazdaságvédelmi és adócsökkentési programot.
A fejlemény komoly kihívás elé állítja a munkavállalói oldalt, mivel a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló egyeztetéseken a munkaadók a szocho egyszázalékos vágásától tették függővé a megállapodást.
Számoltunk ezzel a lehetőséggel, bár mindvégig bizakodtunk a szocho-csökkentésben. Ma már úgy tűnik, erre nincs esély
– fogalmazott Mészáros Melinda. A szakszervezeti vezető hozzátette: több forgatókönyvvel készülnek a következő egyeztetésre.
A kétezer milliárd forintos kérdés: miért nem csökkenthető a szocho 2026-ban?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss államháztartási mérlege világos magyarázatot ad a kormányzati óvatosságra. Az idei, 2025-ös adatokból ugyanis kirajzolódik, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozása már most is feszített, a szocho bevételei pedig elengedhetetlenek a rendszer stabilitásához.
A 2025-ös költségvetési folyamatokból kiderül, minden forintnak megvan a helye:
- A nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg idén október végéig elérte a 6072 milliárd forintot, ami meghaladja az egy évvel korábbi kifizetéseket.
- A Nyugdíjbiztosítási Alap törvényben rögzített 6554,6 milliárd forintos idei előirányzatának október végéig már a 84,2 százalékát felhasználták.
- A nyugdíjakra ez az összeg már idén sem volt elegendő, így a 14. havi nyugdíj és az emelések miatt a rendszer éves pénzigénye jövőre elérheti a nyolcezer milliárd forintot is (7700 milliárd + 170 milliárd forint).
A szocho szerepe a rendszerben
Az NGM kimutatása rávilágít, hogy a szocho a nyugdíjkassza kritikus pillére. A munkavállalóknak és így a szakszervezetek számára viszont az kissé aggályos, hogy a 2025-ös adatok szerint így oszlik meg a szocho az államháztartásban:
- Nyugdíjbiztosítási Alap: A szocho-bevételek 86,96 százaléka ide kerül. Ez idén október végéig 2412,4 milliárd forintot jelentett (172,5 milliárd forintos növekedés az előző évhez képest).
- Egészségbiztosítási Alap: A bevételek 13,04 százaléka illeti meg ezt a kasszát (októberig 361,7 milliárd forint).
Szintén rosszul hangzik, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap csak a járulékokból és a szochóból idén sem tudta fedezni a kiadásait, így jelentős központi költségvetési hozzájárulásra szorult.
- Központi támogatás: Az ellátási kiadások támogatására idén 564,5 milliárd forintot különítettek el.
- Címzett támogatások: A 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium fedezetére további 487,1 milliárd forint érkezett.
- Likviditás: A Magyar Államkincstár október végéig 64,5 milliárd forintot utalt át pénzeszköz-átadás jogcímen az egyensúly biztosítására.
Ahogy arról Orbán Viktor miniszterelnök az Economxnak adott interjújában is beszélt, a nyugdíjrendszer egyensúlya törékeny, óvatosan lehet csak hozzányúlni, és nagymértékben függ a központi költségvetés kiegészítéseitől, így ebben a helyzetben a szocho bármilyen mértékű csökkentése 2026-ban azonnali, több százmilliárdos hiányt generálna a nyugdíjkasszában, amelyet csak további – és úgy tűnik, nem rendelkezésre álló – költségvetési forrásból lehetne pótolni.