A MOHU 2024 márciusától megduplázta a kifizetett árat: a papírért 10 forint per kilogramm helyett 20 forint per kilogramm jár, a bevétel teljes egészében az iskoláknál marad.

A program célja, hogy a felesleges papírhulladék újrahasznosuljon, miközben az iskolák extra bevételhez jutnak

 – emelte ki a társaság. A MOHU szerint a papír „többször újrahasznosítható anyag, amely újra és újra visszakerülhet a körforgásba”, ezért

a szelektív gyűjtés „valódi értéket teremt”.

Erősödő részvétel, magasabb kifizetés

  • Lefedettség: közel ötszáz iskola, mintegy százötven település a koncesszió indulása óta.
  • Volumen: 2024-ben a leadott papír mennyisége közel megnégyszereződött éves alapon.
  • Díjazás: 20 forint per kilogramm (2024 márciusától, a korábbi 10 forint per kilogramm helyett).
Az összeg teljes egészében az intézményeknél marad, szabadon használható fel – akár fejlesztésekre, akár közösségi programokra

- tájékoztatott a MOHU.

Hogyan lehet csatlakozni?

  • Időzítés: az iskolák ősszel és tavasszal szervezhetik a gyűjtést, a pontos időpontot maguk választják.
  • Adószámmal rendelkező intézmények: MOHU Partner Portálon keresztül regisztrálnak; a gyűjtést az alvállalkozóval együtt bonyolítják, a MOHU közvetlenül utalja a bevételt.
  • Adószám nélküli részvétel: az alvállalkozó végzi az adminisztrációt, a befolyó összeg ugyanúgy az adott iskolához kerül.

A MOHU szerint a szelektíven gyűjtött papír

„értékes alapanyag”,

 feldolgozása „jelentősen támogatja a fenntarthatóságot”. A program egyszerre kínál körforgásos megoldást és kézzelfogható iskolai bevételt, miközben a diákok „első kézből tapasztalhatják meg, hogy a szelektív gyűjtés valódi értéket teremt”.

Ide kapcsolódik, hogy korábbi cikkünk szerint jelentős drágulás jön a papíripari szereplőknél egy friss rendelet miatt. A reklámhordozó papírok EPR-díja egyik napról a másikra 94 forint per kilogrammról 204 forint per kilogrammra nő (ez 114 százalék), miközben a nyomdai papírok ára 50–80 százalék közötti mértékben emelkedik. Az új, minisztériumi rendelet október 1-jén lépett hatályba.

A Nyomda- és Papíripari Szövetség szerint ez „inflációs hatásnak tudható be, ellehetetlenítve a fix díjakon dolgozó nyomdákat, több ezer munkahelyet sodorva veszélybe”. A szervezet korábban is tiltakozott, mert állításuk szerint a díjemelés „felkészületlenül éri az iparágat, indokolatlanul rontja az üzleti bizalmat”, és „teljesen figyelmen kívül hagyja a Kiterjesztett Gyártói Felelősség alapelveit”. A nyomdák és megrendelőik a megemelt összeget a MOHU-nak fizetik; a szövetség úgy véli, a lépés végül pénzügyileg is visszaüthet, mert az ekkora drágulás 40–50 százalék megrendelés-visszaesést okozhat, így a MOHU sem jut több bevételhez. Emellett a nagy hirdetők digitális csatornák felé terelődhetnek, ami tovább rontja a hazai nyomdák helyzetét.