Ahogy az azt az Economx többször is megírta: 2025. november 1-jétől a magán egészségügyi szolgáltatók nem végezhetnek TB-támogatott CT- és MRI-vizsgálatokat, az állam felvásárolta a gépeket és pénzt különített el az érintett cégek kártalanítására.

A holnaptól induló új rendszerről több kritika is megfogalmazódott, a szakértők és iparági szereplők aggodalmukat fejezték ki a várólisták elhúzódása és a radiológiai kapacitás miatt. A hvg.hu most azt írta, hogy néhány nap alatt be fog telni az előjegyzés decemberig, az ellátás nem fog menni a magáncégek nélkül.

A lap szerint az adminisztratív munkatársak, operátorok szinte kivétel nélkül átmennek ugyan az állami intézménybe a váltás után, de a radiológusoknál ez nem ennyire egyértelmű. Úgy tudni, hogy főleg vidéken szerződnek át állami kórházba, ahol kevesebb a lehetőség, Budapesten azonban más lesz a helyzet.

A lappal az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) azt közölte: „arra vonatkozóan, hogy kiket és milyen jogviszonyban vettünk át a magánszolgáltatóktól, személyiségi jogokból fakadóan nem adhatunk információt. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy csaknem a teljes személyzet átvételére sor kerül, és egyéb más területekről is tudtunk szakembereket fölvenni, ezért szakemberhiány nem várható november elsejétől kezdődően”.

Az OKFŐ tájékoztatása ellenére az iparági szereplők továbbra is aggodalmukat fejezték ki az átállás miatt. Kiemelték, hogy az előjegyzések gyorsan betelhetnek, és a várólisták hosszabbodása mellett a gépek karbantartása is kihívást jelenthet, hiszen eddig a magánszolgáltatók feleltek a javításokért és a folyamatos működés biztosításáért. Emellett a távleletezés kérdése is bizonytalan marad: bár átmenetileg még lehetőség van magáncégekkel szerződni, a végső cél a teljes radiológiai ellátás állami keretek közé terelése.

A lap megjegyzi: valószínűleg a páciensek nagy része nincs tisztában azzal, hogy számos állami kórházban magántulajdonban lévő CT-, illetve MRI-gépekkel vizsgálták őket, ráadásul nem állami alkalmazottak, hanem magánszolgáltatók munkavállalói. Az állami és magánegészségügyi szektor együttműködése ezen a területen a kilencvenes évekig nyúlik vissza, akkor ugyanis az államnak nem volt elég pénze arra, hogy drága képalkotó berendezéseket vásároljon. A magáncégeknek azonban futotta erre, így az a megállapodás született, hogy az állam kifizeti a vizsgálatok árát a magánszolgáltatónak, cserébe azt kéri, hogy azok állami intézményekbe telepítsék a gépeiket, és ott biztosítsák az ellátást.

A lakosság anyagi lehetőségei szűkülnek, a szolgáltatók költségoldali nyomás alatt működnek, és áremelésekkel sem lehet minden problémát megoldani. Fábián Lajos, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke szerint a helyzet akár több egészségügyi magánszolgáltató összeolvadásához is vezethet. Erről ITT írtunk bővebben.

Kapcsolódó