Tovább emelkedett a súlyproblémával küzdő fiatalok aránya, ez derül ki a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2024-es 2025-ös adataiból. Szomorú, hogy a tanulók fittségi állapota még mindig nem éri el a pandémia előtti szintet. Az úgynevezett Intézményi Fittségi Index (IFI) 5,36, a világjárvány előtt pedig 5,41 volt ez a mutató. A tanulmány szerint a legfittebbek a budapesti diákok, a legrosszabb fittségi állapotban pedig a Nógrád vármegyei tanulók vannak. Az eredmények alapján nem változott tavalyhoz képest, hogy a tinik között minden negyedik túlsúlyos vagy elhízott.

A mérés eredményeit összegző szakmai jelentésben a Magyar Diáksport Szövetség már tizenegyedik éve követi nyomon a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát. Az adatokból kirajzolódó tendencia óvatos aggodalomra ad okot: bár a változások egyetlen év alatt még kis mértékűek, az iránya mégsem kedvező – vélik szakemberek.

Kép: Magyar Diáksport Szövetség (2024/2025 tanév)

Magas egészségügyi kockázattal jár a túlsúly

A túlsúlyos diákok arányának lassú emelkedése és az egészségzóna stagnálása arra utal, hogy a fiatalok továbbra sem mozognak eleget és emellett még egészségtelenül is táplálkoznak, amelyek hosszabb távon komoly népegészségügyi kockázatot hordoznak.

Kialakulhat például szív-és érrendszeri betegség, valamint magas vérnyomás vagy akár diabétesz vagyis a cukorbetegség is. 

A NETFIT-mérés sajátossága, hogy nem az átlag teljesítményekre, hanem az egészségközpontú fittségzónákba történő besorolásra épít: vagyis arra ad választ, hogy a tanulók mekkora része tekinthető egészséges fizikai állapotúnak, és hányan szorulnak fejlesztésre.

Az eredmények egyik legfontosabb üzenete a testsúlyhoz kapcsolódik. Az 5–12. évfolyamos, vagyis 10–18 éves diákok 25,9 százaléka került a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába. 

A nemek közötti különbség jól látható: 

  • a fiúk 28,6 százaléka;
  • míg a lányok 23,3 százaléka tartozik ebbe a csoportba;

Ez romlást jelent az előző tanévhez képest, amikor a magas BMI-vel (testtömegindex) rendelkezők aránya 25,2 százalék volt (a fiúknál 27,8 százalék, a lányok: 22,6 százalék), vagyis egyetlen év alatt átlagosan 0,7 százalékponttal nőtt a túlsúlyos, elhízott fiatalok aránya. A testzsírszázalék-értékek árnyaltabb képet mutatnak. A teljes mintában a tanulók 70,3 százaléka került egészség zónába. Miközben a fiúknál a testzsírszázalék és a BMI alapján számolt egészségzóna-arány mindössze 0,8 százalékponttal tér el egymástól, a lányoknál jóval nagyobb különbség figyelhető meg. A testzsírszázalék alapján 6,8 százalékponttal több lány került a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába, mint amit a BMI-érték mutatna. 

Ez ráirányítja a figyelmet a BMI jól ismert korlátaira: a mutató nem különíti el, hogy a testtömeg mekkora része zsír és mennyi az izomtömeg, ezért bizonyos esetekben alul- vagy túlbecsülheti a valódi egészségkockázatot.

A NETFIT-ben az alábbi teszteket végzik el:   

Kapcsolódó

  • testtömegindex (BMI);
  •  testzsírszázalék-mérés;
  • 20 vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt;
  • ütemezett hasizom teszt;
  • törzsemelés teszt;
  • kézi szorítóerő mérése;
  • ütemezett fekvőtámasz teszt;
  • helyből távolugrás teszt; 
  • és hajlékonysági teszt; 

Közel 665 ezer diákot teszteltek

A jelentésben felhívják a figyelmet arra is, hogy az ötödikes fiúk és a 12-dikes lányok között vannak a legtöbben, akiknél  egészségügyi szempontból fokozott fejlesztésre van szükség. Kiemelik azt is, hogy a hetedik évfolyamtól pedig folyamatosan nő az elhízott lányok aránya. 

Az eredmények azt mutatják, hogy az egészségzónába kerülő tanulók között jelentős eltérések vannak. Testtömegindex alapján a fiúk 68–76 százaléka a lányok 72–81 százaléka tartozik az egészségzónába, míg testzsírszázalék esetében ez az arány a fiúknál 67–73,5 százalék, illetve a lányoknál 65,7–72 százalék között mozog.

A NETFIT vizsgálatban összesen 2764 köznevelési intézmény 3744 feladatellátási helye szolgáltatott adatot, és 664 457 tanuló esetében rögzítettek mérési eredményeket, ami az összes rendszerben szereplő diák 91 százalékát jelenti. 

A fittségi mutatók alapján a legkedvezőbb eredményeket a Budapesten tanulók érték el, míg a leggyengébb Intézményi Fittségi Index (IFI) a  Nógrád vármegyei diákokra jellemző.

Kép: Magyar Diáksport Szövetség (2024/2025 tanév)

A tanulmány szerint az egyik legkritikusabb terület továbbra is az aerob állóképesség. Az állóképességi ingafutás tesztben évről-évre egyre rosszabb adatokat mérnek a testnevelők. A statisztikai adatok nemcsak az aktuális fizikai aktivitási szintet tükrözik, hanem a hosszú távú kardiovaszkuláris kockázatok szempontjából is kulcsfontosságú jelzést adnak.

Különösen beszédesek a zónaösszesített mutatók. A fiúk 2,4 százaléka, a lányok 1,8 százaléka mindössze egyetlen tesztben teljesített az egészségzónában, miközben a tanulók több mint kétharmada legalább két területen fejlesztésre szorul. A legalább hét tesztben egészségzónába kerülők aránya mindkét nemnél 33,4 százalékon áll.

Szakértők szerint a NETFIT-adatok megerősítik az iskolai testnevelés és a szervezett mozgásprogramok kulcsszerepét. A mindennapos testnevelés önmagában nem feltétlenül elegendő: célzott, komplex egészségfejlesztési programokra is szükség van ahhoz, hogy a tanulók visszanyerjék vagy tovább javítsák fizikai állapotukat.