Új trend mutatkozik a munkaerőpiacon: a nyugdíjba menők vagy a munkahelyet váltók helyére nem vesznek fel új embert. Ugyancsak jellemző 2024 Magyarországára, hogy a nagyvállalatoknál is vannak elbocsátások, de nem olyan mértékben, hogy az csoportos leépítésnek minősüljön, amit be kellene jelenteni.

  • 2021 vége óta nem látott magasságokban volt azok száma az idei első negyedévben, akik elveszítették a munkájukat, vagy tönkrement a vállalkozásuk. A KSH adatai szerint ugyanis idén az első három hónapban 75,7 ezer ilyen  munkanélküli volt Magyarországon.
  • Szintén évek óta nem volt ilyen magas a száma azoknak, akik felmondtak a munkahelyükön vagy megszűnt a vállalkozásuk, ők az idei első negyedévben 45,7 ezren voltak.

Az állástalanság egyéb típusaival együttvéve 229,1 ezer munkanélküli volt az országban az idei első negyedévben, ilyen magas számokat még a Covid alatt sem láthattunk.

- írja a Pénzcentrum.

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke a lapnak azt mondta: az adatokat árnyalja, hogy az év eleji munkahelyvesztésben mindig szerepet játszik maga az adott időszak. Télen kevesebb az újonnan induló beruházás, kevesebb az építkezés, az  építőiparban sincs szükség annyi dolgozóra, ez mindig egy hullámot indít el. De ez igaz a turizmus-vendéglátás területén is. Amikor jön a szezon, elindul a tavaszi időszak, akkor gyakorlatilag maga a piac felveszi a jelentkező létszámot automatikusan.

Ugyanakkor nem szezonális, hanem egyedi, a gazdasági tényleges helyzetét mutató jelenségnek tűnik, hogy egyértelműen csökken az álláshirdetések száma, így például a Profession.hu-n éves szinten 11,3 százalékkal.

Ezzel együtt az is jellemző, hogy továbbra is nagyon sokan váltanának munkahelyet, a LIGA tapasztalatai szerint a váltás szándéka 63-65 százalékos a munkavállalók körében, ez változatlan a korábbi hónapokhoz képest. A motivációk tekintetében az  inflációs időszak hatására újra dominál a munkabér, korábban a Covid alatt inkább a munkakörülmények, a biztonság játszott nagy szerepet.